Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Vételárra adott váltó érvényesítése fedezeti eladás esetén

•548 tartó mivoltával általánosságban foglalkoztunk a Grosschmid előadások keretében ez év tavaszán megtartott előadásban. („Jellegtartó és jellegvesztő kötelmek" címen). Bővebb kifejtés helyett a közeljövőben megjelenő dolgozatra utalunk. A Kúria ítéleti állásfoglalása közelfekvően magyarázható azzal az egészséges, az elvi határozatok indokolásában több izben kifejezésre juttatott gondolattal, hogy a bíróság feladata, hogy a feleknek a jog érvényesítését megkönnyítse, és ez a szempont kell. hogy a jogszabályok alkalmazásában a bíróságokat irányítólag vezesse. A jogérvényesítést előmozdítani kívánó felfogás örvendetesem nyilvánul meg bíróságainknak a kereset-változtatás kérdésében követett gyakorlatával, amely lehetőleg a keresetváltoztatás kifogását elmellőzi. A viszonkereset megengedhetősége kérdésében a jogérvényesítést segítő felfogás ugyancsak jótékonyan érvényesül. Ugyancsak ez a segítő felfogás tükröződik vissza a jogérvényesítés többféle érvényesítési módja esetén a fél választási jogában, ami legújabban abban a határozat ban szólalt meg, amely kimondotta, hogy valamely követelés letiltása esetén a letiltást megelőzően eszközölt engedmény nemcsak igényper keretében, hanem a sorrendi tárgyalás keretében is érvényesíthető. Általában megállapítható, hogy kétség esetén a gyakorlat a jog érvényesítését gátló ellenvetéseket le kívánja küzdeni és csak annyiban ad teret az ellenvetéseknek, amennyiben mögöttük egy nyomósabb ellenérdek áll. Talán csak a megállapítási per szükségességének szigorú elbírálása a mi gyakorlatunkban az a terület, ahol a jogérvényesítés előmozdítására törekvő felfogás irányában még változásra volna szükség. A megbeszélt kúriai ítélet kifejezetten ugyan a jogérvényesítés előmozdításának szempontját ítéleti indokként nem említi ugyan, de sugálló oka az ítéletnek feltehetőleg és örvendetesen ez is volt. B. S. A Jt. 55. §-a és a későbbi telekkönyvi érdekelt. 1. A .Jt. („Ha a hitelező jelzálogjogáról lemond, vagy másnak telekkönyvi elsőbbséget enged, elveszti jogát azzal szemben, akire a követelés kielégítés esetében átszállana ...") annak érdekét védi. aki a jelzálogos hitelező kielégítésével ips.> jure beleül az elárvult hitelezői pozicióba. Védi tehát kétségkívül a nem tulajdonos személyes adósnak és a pusztán dologi kötelezettnek azt az érdekét, hogy az őt terhelő kötelezettség alapján számára megnyíló átszállási jog keretében a megürült telekkönyvi rangsort igénybe vegye, dogmatikusan: ez a zálogjog reá szálljon át. Azt azonban behatóbban kell már vizsgál nunk. hogy van-e a hátrább következő hitelezőnek, vagy máó később! érdekeltnek olyan érdeke, amely az 55. §. védelmér • szorul? 2. a) A Jt. leghivatottabb elméleti interpretátora. Nizsa