Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

544 sen alapuló vagy abból keletkező jogviták eldöntésére legyen hivatott; tehát a rec. arb. is jelentőség nélkülivé válik, ha a főszerződés érvénytelen. Tagadhatatlan ilyenkor, hogy a főszerződés érvényességének a rec. arb. sorsára is kiható, döntő jelentősége van. ami azonban nem jelenti azt. hogy a rec. arb.-nak a főszerződés sorsát szükségképpen osztania kell. hanem csak annyit, hogy az a rec. arb. értelmezésétől függ. vájjon van-e annak a főszerződés érvénytelenségétől független feladata (funkciója) is vagy sem. Most már nem a vál. bír. kik. érvényességének problémájával állunk szemben, hanem a rec. arb. tárgyáéval, nevezetesen azzal a kérdéssel, vájjon a kikötés csak az érvényes főszerződésen alapuló jogviták eldöntését célozza vagy pedig olyanokét is. amelyek nem-érvényes főszerződés esetében is felmerülhetnek.8 Hátra van még a rec. arb. értelmezésének kérdése, még pedig csakis abban az esetben, amikor az az általános szerződési értelmezésektől eltér. Az általában elterjedt felfogás szerint a rec. arb. megszorífólag értelmezendő, ami más szavakkal nem jelent egyebet, minthogy a több értelmű rec. arb. esetében azt az értelmet kell irányadónak elfogadni, amely szerint a rec. M) A svéd Legfelső Bíróság i^Högsta Dornstolen) előtt 1936-ban a következő ügy folyt le: egy adásvételi szerződés alapjául szolgáló ajánlatba többek között olyan értelmű záradék is volt foglalva., amely szerint Svédország Gépipari Egyesületének általános határozatai tekintendők irányadóknak. Ezek többek között azt is meghatározták, hogy a felek között a szerződéssel kapcsolatos, valamint az ebből folyó jogviták és -következmények eldöntésére választott bíróság illetékes. Miután a vevő az eladó csalárd eljárása miatt a (vételi) főszerződést rendes bíróság előtt megtámadta, hivatkozva arra, hogy annak további érvényben tartása a jó erkölcsbe ütköznék, az eladó kifogásként azt vetette ellen, hogy ezen állítások elbírálására választott bíróság illetékes. A vevő erre azzal replikázott, hogy a főszerződés érvénytelenségére való tekintettel őt a rec. arb. sem köti, tekintettel arra. hogy ez az előbbinek csak egy része. Miután pedig a bíróság a rec. arb.-t önálló szerződésnek minősítette, a vevő tagadta azt is. hogy ő érvényes rec. arb.-t kötött volna S követelte a vételár visszafizetését, továbbá kárának megtérítését is. — Felperes vevő keresetét az összes fokokon elutasították és a Högsta Domstolen kimondotta, hogy nem forognak fenn olyan körülmények, amelyek az érvényesen létrejött rec. arb. alkalmazását kizárnák — egészen függetlenül attól, hogy a főszerződés a továbbiakban mennyiben jöhet számításba —. továbbá megállapította, hogy a rec. arb. alapján összeállítandó vál. bíróság hivatva van a szóban forgó jogvita eldöntésére is. Világos tehát, hogy a bíróság szerint is a rec. arb. a főszerződéstől független, önálló szerződésnek tekintendő, továbbá, hogy érvényességének megítélése a rendes bíróság feladata, végül pedig, hogy a főszerződés érvényességének eldöntésénél a probléma az, mi tekintendő a rec. arb. értelmezése alapján a szerződés valódi céljának? — V. ö. az 5) jegyzetben id. kúriai ítélettel.