Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

539 Ha pedig', további példát véve. feltételezzük, hogy a főszerződés azért érvénytelen, mert az a jó erkölcsökbe ütközik, a választottbírósági kikötésnek nem kell szükségképpen a főszerződés sorsát osztania, ami más szóval annyit is jelent, hogy annak nem kell a jó erkölcsökbe ütköznie (sőt legtöbbször nem i- iitközhetik). A főszerződés és a vál. bír. kik. létesülésének folyamata ebben az esetben is ugyanaz, anélkül azonban, bog;, a következmények is ugyanazok volnának. E létesülési folyamatban ugyanis egy szubjektív mozzanat is nagy szerepet játszik; nevezetesen valamelyik fél tudomása olyan körülményekről, amelyek a főszerződés érvényességét befolyásolhatják, de a rec. arb.-ét nem. Ha ;i rec. arb.-t önálló szerződésként fogjuk fel, végeredményben tehát az a helyzet, hogy némely érvénytelenségi ok mindakét szerződésre nézve az érvénytelenség ugyanazon jogkövetkezményével jár. míg más ilyen okok csak a főszerződés érvényességét befolyásolják. Ugyanezen feltételezés mellett elméletileg még egy harmadik eshetőség is elképzelhető, nevezetesen, hogy a választottbírósági kikötés érvénytelen, míg a főszerződés érvényes.4) Azok az írok. akik a rec. arb.-nek a főszerződésétől független, önálló szerződési létet tulajdonítanak, nem ritkán indokolják meg azzal felfogásukat, hogy a vál. bír. kik.-nek alapjában véve más jogi természete van, mint annak a szerződésnek, amelyhez ( véletlenül épen) kapcsolva van.5) ségtelenül érvénytelen szerződés nem értelmezhető, nem helyes. Az adott magyarázat ugyanis, ha kissé burkoltan is, alig jelenthet mást. mint azt. hogy olyasmiről, ami nyilvánvaló, vitatkozni nem lehet. Kérdés azonban, mindig olyan könnyen eldönthető-e a nyilvánvalóságkérdése? De mégha e tétel igazságát el is ismerjük, az semmiképpen sem terjedhet többre, mint arra. hogy a választott bírák a főszerződés érvényességének a kérdését nem vethetik fel. Viszont a záradékba foglalt vál. bír. szerződés más vitás kérdések tisztázására is vonatkozhatik, így pl. a teljesített fizetések visszaszolgáltatásának módjára: ilyenkor pedig feltétlenül szükséges a főszerződés érvényességének, illetve érvénytelenségének vizsgálata is s így id.-szerző felfogása is alig szolgálhat támaszául annak (a részben a mi gyakorlatunk által is követett) felfogásnak, amely a rec. arb. érvénytelenségét már a főszerződés alaki hibája alapján is generálisan állapítja meg. 4) így Kohler (id. mű 182. old.1): Hamburger (id. mű 182. old.): Hjejle (id. mű 67. old.). Ha nem is tagadható, hogy olyan eset is előfordulhat, amikor csak a választott bírósági kikötés érvénytelen, mégis inkább tekinthető ez az eset gyakorinak a jogászi fantázia körében, mint a való életben. Hamburger azt a példát említi, amikor a meghatalmazottnak jogában áll a főszerződés megkötése, de nem a rec. arb.-é. 5) Lásd Kisch (id. mű 58. old.); Hamburger (id. mű 156. és köv. old.): ezen a véleményen van a Kúria is, amikor megállapítja, hogy ..a választott bírósági kikötésnek érvényessége és hatályossága nem 3*