Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - A választott bírósági kikötés sorsa a "főszerződés" érvénytelensége esetében

r>37 menyünk szerint, egyáltalában nem jelent még a problémában való tényleges állásfoglalást, sőt egyenesen annak a jele. hogy az ezt a felfogást valló írók még nem látták meg e kérdés nagyfontosságú és önálló voltát. Általában természetesnek tekintik azt. hogy a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződésnek záradékként egy másik szerződésbe való beiktatása által az ennek szerves részévé válik, énnek sorsát minden tekintetben osztja. Pedig az egyáltalában nem olyan természetes, hogy egy szerződés, amelyet záradékként illesztettek egy másik szerződéshez s így külsőre. mint ennek egy része jelentkezik, ezért már teljesen elveszítse önálló jellegét, belső természetét, úgyhogy ilyenformán érvényessége is a másik szerződés érvényességétől váljék függővé. Ha pl. feltesszük, hogy egy főleg adásvételi kikötéseket és feltételeket tartalmazó szerződésbe egy a haszonélvezeti jog átengedésére vonatkozó rendelkezést is belefűzünk, már nem tűnik egészen természetesnek, hogy ez utóbbi rendelkezés hatályossága mindenképpen a vétel érvényességétől függjön. Ez esetben kézen fekvő, hogy sem az adásvételi, sem pedig a haszonélvezeti jogátengedését tárgyazó szerződés nem veszti el önálló jellegét azáltal, hogy mindkettő egy és ugyanazon szerződésbe van foglalva (két különálló helyett); érvényességük szempontjából fügirhetndk egymástól, de nem kell logikai szükségszerűséggel egymástól függeniök. A tárgyalt felfogás mellett, amely a rec. arb.-ben a főszerződés egy részét látja, egy másik felfogással is gyakran találkozunk, amely szerint a vál. bír. kik. önálló szerződés, amelynek érvénye semmi tekintetben sem függ a főszerződésétől. Anienynyiben a vál. bír. kik. pl. adásvételi szerződésbe van foglalva, e felfogás szerint az nem annak szerves része, hanem tőle teljesen független, önálló természetű szerződés, ha külsőleg ugyanabban a szerződésben van is mindkettő egyesítve. Akkor viszont — e felfogás alapján állva —, nem egészen szabatos megjelölés e külső keretet egyszerűen adásvételi szerződésnek nevezni, amint ez a köznapi szóbeszédben általában történik. De hasonlóan kifogásolható az ellenvélemény szóhasználata is. amikor választottbírósági- és főszerződésről beszél, holott szerinte tulajdonképpen csak egy szerződés létezik, a ..főszerződés", amelynek a vál. bír. klauzula csak egy részét alkotja: minthogy azonban az utóbbiak az általánosabb megjelölések, mi is ezeket használjuk. Gyakorlati szempontból is felmerülhet a kérdés, van-e valami jelentősége a vál. bír. kik. érvényességével foglalkozni akkor, amikor a főszerződés maga érvénytelen. Hogy a rec arb. a főszerződéssel egyidejűleg, ugyanazon aktussal jön létre, ez már külső megjelenéséből (záradék voltából) is nyilvánvaló. Polgári Jog 1938. 10. szám. 3