Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Hitbér és "Mahre"

531 és rokon intézményei kivesztek a német jogokból. Ezzel szemben a hitbér és a Mahre hosszú szokásjogi fejlődés után ma is élő jogintézményekként vonultak be a magánjogi törvénykönyvekbe, természetesen átmenve mindazon a változásokon, amelyek a sajátos körülmények, hely és idő szerint különbözők voltak. Ami a szabályozás mikéntjét és általában véve az egész intézmény jogi természetét illeti, előre kell bocsátanunk azt, hogy egy jogvidék sincs oly nagy mértékben kitéve a mindenkori valláserkölcsi felfogás hatásának és befolyásának, mint a házassági jog. A magyar jogfejlődés a XI. századtól kezdve a keresztény erkölcs és világnézet elemeivel gazdagodott és ezek jegyében alakultak jogintézményeink, így az egész házassági jog is. A házasságnak keresztény értelemben vett felfogása pedig azt hozza magával, hogy mindinkább az intézmény erkölcsi tartalma nyer hangsúlyozást és ez nyomul előtérbe, míg a többi elemek elha hány ódnak. Ez természetesen nemcsak magának a házasság intézményének, hanem a házassági jognak, illetve a házassági v igyonjognak minden más intézményére is vonatkozik. Ez a behatás természetszerűleg hiányzott az iráni jog fejlődésében. A vallási jellegű szokásjog konzervatívan őrizte a hagyományokaté s így ment át a házasság eredeti, meglehetősen carnális koncepciója a modern ptk.-ba is. Innen van az. hogy az iráni ptk.-ban szabályozott Mahre még sokkal közelebb áll a Hkv. hitbéréhez, mint ahhoz a hitbérhez, amelyről a Mtj. 163. §-a rendelkezik. A Hkv. mét: kiemeli a defloratio et concubitus elemét, amelynek a hitbér mintegy ellenértékét képezi; lényegében ma is ezt a gondolatot találjuk az iráni ptk.-ban. De a Hkv.-ben már feltűnik egy másik gondolat is: a debitum matrimonii. Ez az az elem, amely a későbbi fejlődés során előtérbe nyomul, különböző interpretáción megy át. végül is e fejlődés eredményeképen bekerül a Mtj. 163. §-ába, amely már csupán a házastársi kötelezettségek erkölcsi jellegét emeli ki: a pretium puellae-ből pretium fidelitatis lesz. Az eddig érintett hasonlóságokkal szemben ebben látjuk az általunk tárgyalt két intézmény főkülönbségét, amelynek oka és magyarázata azonban nem jogi elemekben, hanem a jog világán kívül a vallás és erkölcs hatásában rejlik. Dr. Zajtajj Imre. A szolgai utánzás kérdéséhez. A „Magyar Jogászegyleti Értekezések'' ez évi 4. száma közli dr. Schuster Rudolfnak a Jogász Egyletben tartott előadását (.,Bírói gyakorlat a tiltott utánzás, a mintaoltalom kérdésében, tekintettel TVT-re.") Az illusztris szerző nagy személyi tekintélye és tudományos súlya, csakúgy, mint a tárgyalt pro-