Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Magánvégrendelet - közvégrendelet

485 rompóval, vagy egyébként, különösen azért sem, mert alperes nek nem is állott módjában, hogy a törvény tilalmának megtartását a vasúti pályának a vasút állomás területén kivül esö részre is ellenőriztesse. (C. I. 5855/1937. Jogi Hirlap 1938. évf. 231. eset.j A fordulat a korábbi és újabbi döntések egybevetéséből szembetűnő. A korábbi gyakorlat iránya az egyéni jogok nagyobb méltánylásával, szocialisabban kielégítő. Erre célzott az a fentebb tett megjegyzésünk, hogy a szociális szempont érvényesülésének egyenletességében bizonyos törés, elhajlás észlelhető, mert amig sok egyéb területen a szociális követelményekkel szemben bírói gyakorlatunk hajlékonynak mutatkozik és azokat sok szor a rideg jogi szempontok rovására honorálja, a vétlen felelősség terén a védelem erősödés helyett gyengült. Épen szociális meggondolásokból két vonatkozásra kell utalnunk. A vétlen felelősség gyakorlata termelte ki a „veszélyes üzem" fogalmát. De ha a veszélyesség azzal, hogy valószínűséget adott, szinte prásumtipt teremtett az üzem felelőssége mellett. (Grosschmid az efajta kötelezettségek mögött titkon meghúzódó felelősséget hangsúlyozza: Fejezetek I. k. „A törvény alapgondolata mégis csak az, hogy itt hibánk okából felelünk. Az állani azért felel a sikkasztó bíróért, mert... tessék neki vigyázni, a vasút is a balesetért, mert .... tessék neki vigyázni s a kutyáért is azért felelősek, mert... tetszett volna reá k. 548. 1. f a. jegyzet. És más helyütt a quasi delictumról: ,,Nem abból kél ki az obligáció, amiről tudja a törvény, hogy semmi sincs belőle, hanem abból, amiről fölteszi, hogy van benne valami.'" Aquasi delictum kötelem szülő alapja: a „vétkesség látszat'' az a feltevés, hogy vétkesség van a dolog körül. II. kötet 2. rész, 1111. lap. Jubileumi kiadás.) A veszélyességen felül még egy más körülmény is indokolttá tette az üzem felelőssé tételét: az üzem nagysága, az ezzel járó nagyobb tőkeerő és fokozott teherbíró képesség. A fokozott teherbírás, mint a jogtétel sugalló oka egészen elhalványul a felelősség latolgatásánál. Az egyénre súlyosan reánehezedő terhet meghagyja a gyönge vállakon, ahelyett, hogy a tágabbszűkebb közösségre hárítaná és ezzel sokak között felosztaná a terhet. A szociális kárelosztás gondolata is az újabb döntésekkel gyöngült. A másik megjegyzés: a sorompó döntések gondolatmenete abban az általános fogalmazásban, ahogyán ezt a Landrecht hivatkozott rendelkezése szinte konkrét tényállásmentesen fogalmazott meg. tényleg a jog egyéb területein is érvényesült. Ismételten változó életviszonyokban tér vissza az abstrahálható tényállás, hogy valaki megteremti, létesíti az életviszonyoknak azt a keretét, amely a más károsodásának lehetőségét megnyitja. A ..keretteremtés" visszatérően, mint kötelezési alap jelentkezik. Egy aránylag távolabbi kisugárzás szolgáljon illusztratív anyaguk A Curia 5056/1917. sz. határozata (magánjogi Döntvénytár 1917. évf. 59. lap), az üzlet bérbeadóját felelteti az üzletbérlő