Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - Magánvégrendelet - közvégrendelet

476 Magánvégrendelet — közvégrendelet. ..A rnagánvégrendeleti tanuk relatív tanuzási képessége" ennen a Polgári Jog 1938. júniusi számában dr. Hirkó Boldizsár kir. közjegyzőhelyettes nagy készültséggel írt tanulmányt az 1876. évi XVI. t.-c. 3. §.-ának értelmezéséről. Állandó gyakorlatot képezett eddig az, hogy a végrendeleti tanúnak „a végrendelkezés idejét megelőzően szerzett saját személyes észleletei alapján kell képességgel birnia annak bizonyítására, hogy az örökhagyó személyében csalás vagy tévedés nem történt." (Dr. Vági József: A judikatura kiemelkedő döntései című közleménye a P. I. 728/1938. sz. ítélet ismertetése kapcsán — Polgári Jog 1938. júniusi szám. 307. old.) Az említett tanulmány erről a kérdésről szól s oda konkludál, hogy helytelen a m. kir. Kúriának egyik legutóbb megjelent (P. I. 1324/1938. számú) ítélete, mely szerint a ..végrende leti tanuk akkor is rendelkeznek a megkívánt tanuzási képességgel, ha a végrendelkezőt korábban személyesen nem ismer ték is, de személyazonosságáról a végrendelkezés előtt valamely megbízható módon meggyőződést szereztek." Megjegyezni kívánom, hogy a kr. Kúria a perben történt támadás folytán vizsgálta azt a ténykörülményt is, hogy a felmerült rendelkezésre álló adatok a tanuk részére elegendők voltak-e annak megállapítására, hogy az örökhagyó személyében tévedés nem történhetett. Dr. Hirkó több szempontból kimutatja, hogy az ítélet az eddigi gyakorlattal ellentétben áll. így ellentétben áll főkép atekintetben. hogy a tanúnak a végrendelkezőt személyesen kell-e ismernie, az időbeliség kérdésében eddig vallott állásponttal, hogy a tanuknak a személyazonosság tekintetében szerzett tudomásukat elegendő-e a végrendelkezéskor megszerezni, vagy szükséges-e. hogy tudomásuk a végrendelkezés alkalmával már meglegyen s végül a tekintetben, hogy a tanuk meggyőződése csak tárgyi alapokon nyugodhat-e. Dr. Hirkó véleménye szerint ..nagyobb érdeket sért az az ítélet, mely a jogszabály figyelmen kivül hagyásával a jogbizonytalanság okozójává válhat, mint az. amely a jogszabály alkalmazása mellett csupán az egyén méltányosságvédte érdekén ejt sebet. A közérdek magasabb szempont, mint a magánérdek." Mindenekelőtt megjegyezni kívánom, hogy nézetem szerint csak örömmel lehet üdvözölni ezt a most hozott új határozatot, mert már az is helytelen, hogy amikor vitán felül megállapítható a perben, hogy az örökhagyó személyében sem csalás — sem tévedés nem történt, a végrendelet mégis érvénytelen lehessen azért, mert a végrendeleti tanuk a bíróság megítélése szerint esetleg nem kellőkép győződtek meg a végrendelkező személyazonosságáról. Amikor azonban erről a lehetőséghez képest meggyőződni igyekeztek, ha esetleg nem is tárgyi dokumentumok alapján s előzőleg nem is ismerték a végrendelkezőt, ez a végrendelet félretételére, a végrendelkező akaratának figyelmen