Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 9. szám - A felszabadult felvidéki területek igazságügyi szervezeti kérdései

472 tartozó felelősségét a nyerészkedés céljából alakult, vagy éppen a válósággal hasznot hajtó vállalatok fenntartóira korlátozná és a köztestületeket — aminő az államkincstár — ez alól a felelősség alól mentesítené. Azt a körülményt, hogy az alperesnek bevételeiből számos közérdekű feladat ellátásáról kell gondoskodnia, annak a kérdésnek az elbírálásánál kell figyelembe venni, hogy a megbízottjának vétkes magatartása által harmadik személynek okozott károkért a saját vétkessége nélkül felelőssé tétele a méltányosságnak megfelel-e vagy sem: ha azonban a méltányosság az említett szempontnak figyelembe vétele mellett is ezt kívánja, akkor a 84. sz. polgári teljes ülési döntvény szabályát az alperes terhére ugyanúgy alkalmazni kell. mint más megbízónak a terhére. Rendőrtiszt kártérítési felelőssége csak akkor áll meg. ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt: ha tehát a károsult jogorvoslattal nem élt. kártérítési követelése is elenyészik. Ez a szabály a következő törvényekből és rendeletekből következik: A rendőrség államosítására vonatkozó 5047/1911). M. E. sz. rendelet 1. és 3. >?§-ai utalnak az 1881: XXI. t.-c. 48. §-ára, ezek pedig utalnak a közigazgatási tisztviselők felelőssé gét szabályozó 1870: XLII. és 1876: VI. törvénycikkekre: ezek helyébe ismét az 1886: XXI. t.-c. lépett, amelynek 89. §-a az 1929: XXX. t.-c. 98. §-a szerint ma is hatályban van. A szabály szerű jogorvoslat beadását nem gátolta az. hogy az alperes rendőrtiszt szabályszerű írásbeli határozatot nem hozott, mert ez csak avval a. következménnyel járt, hogy a jogorvoslat beadására nyitvaálló határidő a sérelmes intézkedéstől — az adott esetben a felperes korcsmájának bezárásától — volt számítandó (P. VI. 1169/1938.). A bírói gyakorlat szerint az örökrészre való kielégítés jop érvényességéhez még az sem szükséges, hogy a kielégített a kö telesrésznek megfelelő értéket kapjon. A kielégített gyermek űgyanis szülője vagyonából már a szülő életében részesül, még pedig függetlenül azoktól az esélyektől, amelyeknek- a szülő vagyona a kielégítéstől a szülő haláláig még ki van téve. A kielégítés megtörténtnek veendő és az annak fejében történt lemondás joghatálya a lemondó ivadékaira akkor is kiterjesztendő, ha a lemondó kielégítésül köteles részénél kevesebbet, de egyébkén; kielégítésre alkalmas komoly ellenértéket kapott. Ha ellenben valaki anélkül mond le saját személyében az öröklésről, hogy magát kielégítettnek jelenti ki. ez nem jelent többet, hogy 8 maga nem kíván örökölni, amikor is kiesése folytán ivadékai lépnének örökösként a helyébe. (P. I. 2701,1938.). A nem csupán felügyelő, hanem a hagyaték kezelésével is megbízott végrendeleti végrehajtó fel van jogosítva mindazokra