Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 9. szám - A felszabadult felvidéki területek igazságügyi szervezeti kérdései
465 A rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult ipari és kereske delmi alkalmazottak szolgálati viszonyai és az eltartottak részére járó tartási hozzájárulás tárgyában hozott 1938. október 30. napján hatályba lépett. 7777/1938. M. E. számú rendelet (B. K. 243. szám). A rendelet rendelkezése kiterjednek az 1910/1920. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozó kereskedő segédekre és ipari, valamint kereskedelmi vállalatok tisztviselőire, továbbá az 1910/1920. M. E. számú rendelet hatályának körén kivül is, az 1884. évi XVII. t.-c. és az ezt kiegészítő törvények rendelkezései alá eső ipari üzletben üzemben vagy vállalatban alkalmazott üzletvezetőre, továbbá olyan művezetőre, főmolnárra és építési művezetőié (főpallérra), aki állandóan legalább 10 alkalmazott munkáját, valamint olyan főgépészre. aki állandóan legalább 5 alkalmazott munkáját irányítja, végül a fenti alkalmazottak eltartottaira. Az ilyen alkalmazottat a munkaadó a bevonulás ideje alatt felmondással nem bocsáthatja el akkor sem. ha az elbocsátás e rendelet hatályba lépte előtt, de a bevonulás ideje alatt történt és azt az alkalmazott tudomásul vette. A bevonulás előtt történt felmondás esetében a felmondási idő folyása a bevonulás tartama alatt szünetel. Ha az alkalmazott a rendkívüli fegyvergyakorlatról való elbocsátását követő 8 nap alatt a munkaadónál nem jelentkezik, a munkaadó a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal felbonthatja. Ha az alkalmazott szolgálati járandósága utólagosan jár és az hetenkint esedékes, úgy a munkaadó arra a hétre és azt a hetet közvetlenül követő hétre, havonkint esedékes járandóság esetében pedig arra a hónapra, amelyben az alkalmazott bevonult, a teljes két heti, illetőleg teljes havi szolgálati járandóságát az egyébként fennálló esedékességi időpontban kiszolgáltatni köteles. Ha a szolgálati járandóság előre jár. a munkaadó a bevonulás hetére, illetőleg hónapjára előre felvett járandóságot a bevonulás okából vissza nem követelheti és ezenkivül a hetenkint előre esedékes járandóságot az alkalmazottnak a bevonulást követő hétre is megfizetni köteles. Természetbeni lakást a munkaadó a bevonulás egész tartama alatt továbbra is szolgáltatni köteles. Egyéb járandóság a bevonulás alatt nem szolgáltatandó, kivéve ha erre nézve megállapodás jött létre. Munkábalépés után a bevonulás előtt fennállott járandóság ileti meg az alkalmazottat. A munkaadó az alkalmazott eltartottját csak akkor köteles tartási hozzájárulásban részesíteni, ha az a hozzájárulásra valóban rászorult, illetőleg vagyona jövedelméből, vagy keresetéből nem tudja magát fenntartani. A tartási hozzájárulás 4 heti, illetve havi rendes szolgálati járandóságának egy eltartott esetében 50%-a, minden további eltartott után a szolgálati járandóság további 10—10 %-a, mindez azonban nem haladhatja meg a szolgálati járandóság teljes összegét. Tisztviselő ellátottjának tartási hozzájárulása összePolgári Jog 1938. 9. szám. 2