Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - A mozgófényképészeti művek szerzői joga

448 nehézség nélkül valósul meg. hiszen a vállalkozónak, többnyire a hatalmas filmgyárnak az érdekkörében futnak össze a film képviseletével, elhelyezésével, kölcsönzésével, értékesítésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek — a baj csak az. hogy a vállalkozó hatás- és jogköre egykönnyen átlépi a kapitalista rendszerből folyó, szükségszerű határokat és vészes elnyeléssel fenyeget minden szerzőt és minden jogot. A kollektív filmjog eszméje épen a vállalkozónak ezt a végleges győzelmét igyekszik megakadályozni azzal, hogy tételes .jogilag óhajtja kimondatni: a film értékesítés és képviselet a vállalkozó privilégiuma, az ..összes egyéb, ettől független jogok megmaradnak az alkotónál" (1. i. m. 69. o.) s csak akkor szállnak át a vállalkozóra, ha az eredeti szerző, az alkotásban közreműködő rendező, oparatőr. színész, stb. kifejezetten lemond e jogosítványain')! a vállalkozó javára. E világos, élesen kategorizáló és határozott rendelkezéssel kétségtelenül megszűnnék minden hallgatólagos, „belemagyarázott" jog-átszármaztatás, ami a mai filmszerződések állandó kisérő jelensége és nagy mértékben kiszolgáltatja a közreműködőket a producernek, — megszűnnék a vállalkozó egyeduralma, amely elsöpréssel fenyeget művészt és művészetet egyaránt. A kollektív filmjog e gondolat-épületét a szerzők által erőteljesen kiemelt szankció boltozza be. Kógens jogszabállyá! kellene érvénytelennek nyilvánítani, írják (1. i. m. 71. o.) minden olyan vállalkozói feltételt és kikötést, amely az eredeti alkotót arra kényszerítené, hogy művészi munkájuk eredményeiről: nevűk használatáról, szerzői jogaikról egyszersmindenkorra mondjanak le. .Még a kollektiv filmjog-engedélyezte egységes képviselet és értékesítés is csak névlegesen és kifelé ilyen egységes, befelé egyenlő részesedés jár (az új rendezés szerint!) minden ..elsődleges" szerzőnek, az összes befolyó díjak, jövedelmek után. A konkrét esetekben természetesen a bíróság belátó és igazságos döntése vezethet majd igazságos eredményhez. A reformgondolatok e gazdag tárházából most csupán izéli tőt adhatunk: reméljük, hogy a Kúria modern szellemű döntései és a Győri—Kallós dr.-okéhoz hasonló művek széleskörű ismertető tevékenysége végül a szerzői jog egyöntetű reformjához, ezen belül pedig a hangosfilmjog korszerű kodifikálásához fog elvezetni. Dr. György András. Győri Hírlap, Győr. 11715