Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 8. szám - Hatályban van-e még a nyugdíjátértékelési törvény?
433 Nem akarok elébe vágni a jogegységi tanács döntésének. De kétségtelen, hogy nehezen félretehető pozitív törvény állja útját annak, hogy az anyagi igazság áttörhessen. Dr. Munkácsi Ernő. Hibás törvénymagyarázat. A Polgári Jog idei 6-ik (júniusi) számában hibáztattam a Kúria P. II. 2152/1937. sz. ítéletében foglalt azt a törvénymagyarázatot, amely szerint az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1934: XXIII. t.-c. 20. §-a az özvegyi nyugdíj igényelhetését nem 5 évi intézeti járulék fizetéséhez, hanem az elhalt ügyvédnek a fölvétel napjától kezdődő 5 évi szakadatlan intézeti tagságához köti. A lap 7-ik (szeptemberi) számában dr. Oppler Emil kifogásolja bírálatomat és a vonatkozó joganyagnak valamint az elbírált jogeset tényállásának teljesebb és részletesebb föltárása nyomán arra az eredményre jut, hogy a Kúria ítélete a törvény szel lemének, a törvényhozó akaratának és a jogszerűségnek megfelelő módon oldotta meg a vitás kérdést és a méltányosság követelményein sem esett sérelem. Minthogy dr. Oppler Emil állásfoglalása a cikkemben nem érintett körülményekre támaszkodik, újabb hozzászólásom nélkül nem állana elegendő adat rendelkezésre annak a megállapítása végett, hogy melyikünknek van igaza? A kérdéses cikkemben előrebocsájtottam, hogy a megbírált ítélet tartalmáról az Ügyvédi Kamarai Közlönyben foglalt ismertetésből szereztem tudomást. Annak még a föltételezésére sem lehet alapos okom, hogy az Ügyvédi Kamarai Közlöny talán nem elég hiven ismerteti a tényállást. Vitánk szempontjából azonban nincs döntő jelentősége annak a kérdésnek, hogy az Ügyvédi Kamarai Közlöny vagy dr. Oppler Emil ismerteti-e hívebben n tényállást. Az Ügyvédi Kamarai Közlönyben előadott tényállás szerint az illető özvegy férjének nyugdíjintézeti tagsága 4 évig és 5 hónapig tartott, amely idő alatt 5 évet meghaladó időre fizetett nyugdíjintézeti járulékot, dr. Oppler Emil pedig akként ismerteti a tényállást, hogy az ügyvéd csak 2'4 évi járulékot fizetett meg. Ebbe a kellemetlen vitába szerencsémre nem kell beleszólni, mert e nélkül is hiánytalanul megvédelmezhetem kifogásolt álláspontomat. A Kúria nem azért utasította el az özvegyet nyugdíjigényével, mert az elhalt ügyvéd 5 évi nyugdíj járuléktartozását csak részben fizette meg. vagy mert tagsági jogosultsága az elhalálozás időpontjában szünetelt, vagy mert tagsági jogosultságát elvesztette, hanem a per sorsa kizárólag azon az elvi állásponton fordult meg. amely szerint az özvegy nyugdíjjogosultsága nem következhetik be abban az esetben, ha az elhalt férj nyugdíjintézeti tagsága nem tartott 5 naptári teljes évig. A Kúria esze-