Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 8. szám - Hatályban van-e még a nyugdíjátértékelési törvény?
431 ellenkezőt hangsúlyozza és azt mondja, hogy a pengőben való fizetés „a nyugdíjjognak ujabb szabályozása nélkül nem tekinthető az alperes olyan egyoldalú intézkedésének, (14. §. harmadik bek ), sem a felek olyan egyezségének (14. §. második bek.), amely a nyugdíj átértékelését szükségtelenné tenné. Ilyen hatása csakis a pénzérték csökkenésének figyelembevételével alkotott új nyugdíjszabályzatnak vagy új nyugdíjmegállapodásnak lehetne, amely esetben a nyugdíjjárandóságok összegére nézve az új nyugdíjszabályzat vagy egyezség volna irányadó." (K. II. 2043/1936.) Ezzel kapcsolatban ivá kell mutatni arra, hogy a jogászegylet! vita során Vinczenti Gusztáv volt az, aki azon felfogásának adott kifejezést, hogy az arányszámos rendszert nem kell alkalmazni akkor, ha az egyébként koronaérték idejében készült nyugdíj szabályzat a szolgáltatási alapot nem koronaértékben határozza meg, hanem a mindenkori utolsó fizetésben, vagy annak bizonyos részében. E felfogás szerint az alkalmazottnak ilyenl;or alternatív joga van: vagy arányséámos alapon kérhetné nyugdíjának megállapítását, vagy a szabályzat alapján utolsó fizetésének tekintetbevételével. De a bírói gyakorlat ezt a felfogást sem tette magáévá: ..Közömbös ebből a szem pontból, hogy a nyugdíjszabályzat a nyugdíjjárandóságot a korona számszerű összegével fejezi-e ki, vagy azt az alkalmazott utolsó beszámítható illetményének bizonyos quotájában állapítja meg." (K. II. 2043,193b.) Ugyancsak ezzel kapcsolatban mutatok arra rá, hogy bármilyen észszerű, hogy az arányszámos rendszert ne kelljen alkalmazni azokra, akik a pénzromlás (1924. július 1.) után léptek szolgálatba, illetve szereztek nyugdíjvárományi jogot. — legális alapja c felfogásnak még sincs. A vita ugyan csak akadémikus, mert hiszen aki 192-4. óta nyugdíjvárományi jogot szerzett, az az esetek túlnyomó részében valamely nyugdíjpénztár tagja lett, vagy pengő értékre szóló szerződést kötött: de azért előfordulhatott, hogy koronaértékre szóló szabályzat alapján szerzett va laki nyugdíjjogosultságot, különösen hallgatólagos nyugdíjvárományi szerződés-formájában, amikor t. i. a munkaadónak 1924. július l-e előtt alkotott nyugdíjszabályzata volt, amely elvileg kiterjedt minden alkalmazottra és a vállalat elfelejtette az új alkalmazottat a nyugdíjvárományi jogról kifejezetten lemondatni.7) 2. A tv. 6. és 7. §-aÍ az arányszám megállapításánál elismerik a tényleges még szolgálatban álló alkalmazottak érdekeltségét. 7) Gallia Béla mái' id. előadásában azt az álláspontot tette magáévá, hogy a tv. életbelépése után szolgálatba lépett alkalmazottakra a tv. nem hatályos. L. id. mű 23. old.