Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

415 jának adott kedvezmény folytán, érdekeiben törvénnyel, rendelettel, védett kártszenvedett a szavatossági biztosítás által kedvezőtlenebb helyzetbe nem kerülhet. Ezzel az állásponttal szemben a biztosító sem hozhat fel helytálló indokokat. Neki ugyanis módjában áll elbírálni a szerződés megkötésekor a szerződőiéi bonitását. Ha nem megfelelő, úgy nem köteles a szerződés megkötésére, ha pedig utóbb változik meg az anyaga helyzete a fél nek, úgy megvan a lehetősége a szerződés megszüntetésének s ezáltal a kockázatviselése alóli mentesülésnek. De semmiesetre sem lehet a jóerkölcsökkel és törvényhozói akarattal összhangba hozni, hogy a közvetlen jogviszonyban álló szerződöf elek. az őket terhelő kockázatviselési kötelezettséget a károsult tényleges kárának terhére számolják el. Nem indokolt ez annál is inkái)!/, mert hiszen kár nem létében is meg kellene kapnia a kockázatviselési díját a biztosítónak. Kifejtettekből következik, hogy biztosítási díjhátraléknak beszámítása akárosult terhére nem jogos. A beszámíthatóság kérdésével kapcsolatban egyetlen kivétel mégis van, ami a biztosítási ügylet természetével s ezzel öszszefüggő törvényes intézkedésekkel indokolt. Beszámítható a kárösszegbe a nem első biztosítási időszakra esedékes, tehát folytatólagos, egy biztosítási időszakra járó díj. de csak akkor, ha a káreset a díj esedékességétől számított 30-ik napon belül következik be. Az 1927. évi X. t.-c. 5. §-a szerint ugyanis, a biztosító csak 30 napi törvényes haladék lejártával jut abba •> helyzetbe, hogy a szerződést rögtöni hatállyal felmondja. A perlésre engedett határidő betartása károsulttal szemben már nem indokolt, mert a 30 napi törvényes haladéki határidő alatt megvan a lehetősége a biztosítónak arra. hogy meggyőződjék arról, miszerint reánézve a szerződés megszüntetése, vagy a díjnak per útján való érvényesítése, előnyösebb. Mindezekből tehát következik, hogy díjhalasztást a biztosító akadály nélkül adhat a szerződőfélnek, mindez azonban. — az egy ismertetett kivételtől eltekintve. — a károsulttal szemben beszámítási jogot nem ad s azt kedvezőtlenebb helyzetbe nem hozhatja. Ha most már mindezeknek ellenére a biztosítótársaság megtagadja a teljes kár kifizetését, eljárása az őt is kötelező jogszabályok szellemével ellentétben áll s mint ilyen legalább is gondatlan s a jóhiszeműséget nélkülözi. Következik ebből, hogy a biztosítónak jóhiszemet nélkülöző eljárása azzal szemben, akinek érdekét ez sérti, dolus, illetve culpa jogcímén követelési igényt létesít. A kötelez*") szavatossági biztosításnál az önrészesedés levonásának kérdése és annak a kárösszeg terhére való felszámítása, illetve ennek a kérdésnek a megoldása, lényegileg már az előbbi kérdéseknél kifejtettekből, — önként adódik. Tárgyrongálás ellen itt is kötelező a biztosítás 1.000 P. erejéig. Ezeknél a bizto-