Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

407 a tömegköltséget képező közadók ne részesíttessenek-e előnyben a tömeghitelezők előtt s ha igen, úgy összegük miképen állapíttassék meg. / Ki kell mondani, hogy a csődbíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy az egyes tömegeket a tömeghitelezőknek milyen igénye terheli s ennek megállapításáig a felosztást (sorozást) nem szabad eszközölni. E kérdés legutóbb a budapesti és a pestvidéki kir. törvényszék által (a sorrendi végzések elleni felfolyamodások során) ellentétes módon nyert elintézést, ami rendkívül nagy zavart okozott. Ugyanis a központi és az újpesti kir. járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok azt az álláspontot foglalták el. hogy az ingatlan különtömegek tekintetében ők hivatottak elbírálni azt a kérdést, hogy a vb. alkalmazottainak tömegtartozási igénye terheli-e a szóbanforgó tömegeket. Felfolyamodás folytán mindkét törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyes tömegeket terhelő tömeghitelezői igények megállapítása a csődbíróság hatáskörébe tartozik, azonban míg a budapesti kir. törvényszék a sorrendi végzést feloldotta s utasította az elsőbíróságot, hogy a csődbíróság határozatát várja be s csak azután eszközölje a sorozást, addig a pestividéki kir. törvényszék a sorozást fenntartotta azzal az indokolással, hogy a telekkönyvi hatóság csak azokat a csődbírósági megállapításokat tartozik figyelembe venni, amelyek a sorozásig megtörténtek, ilyen megállapítás hiányában pedig úgy kell tekinteni, mintha tömeghitelező nem lenne. Szerintem a budapesti kir. törvényszék álláspontja a helyes, vagyis ki kell mondani, hogy a dologi bíróság addig nem eszközölhet felosztást — legfeljebb feltételesen —, amíg a csődbíróság nem közli a külön tömeget terhelő tömegtartozásokat és költséget, vagy azt. ho<ry ily igény nincs, — a dologi bíróság ugyanis nem lehet abban a helyzetben, hogy a tömeghitelezők igényét elbírálja s különösen nem ismerheti az egész csődtömeget és így nem eszközölheti az arányosítást sem. A csődbíróság esetleg nem lehet abban a helyzetben, hogy a megállapítást azonnal megtehesse s így a vétlen késedelemtől nem lehet függővé tenni a tömeghitelezők sorozásának mellőzését. Előfordult, hogy egyes bíróságok eltérően magyarázták a Cs. T. 53. és 55. §-ának rendelkezését s úgy* döntöttek, hogy a tömeghitelezők igénye a V. T. szerinti előnyös tételeket nem előzi meg, hanem csak a zálogos hitelezőket. Ez szerintem nem helyes gyakorlat s viták elkerülése végett törvényben kell kimondani, hogy a töme^hitelezők az előnyös tételeket is megelőzik. Igen nehéz kérdés az. hogy mikor fizethetők ki a tömeghitelezők? azonnal kifizethetők-e akkor is. ha külön kielégítésü hitelezők vannak? Szerintem a tömeghitelezőket a különkielégítési jogú hitele-