Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 8. szám - Grosschmid Béniről

XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1938. OKTÓBER POLGÁRI JOG KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY Grosschmid Béniről. Közel kétezer esztendeje Július Caesar halálának, aki a világtörténelem által balzsamozott nevek között is a legszélesebb körökben megőrzött. Shakespeare Antoniusa a ravatalnál mégis kétkedve teszi fel a kérdést: A rossz, mit ember tesz, túléli öt — a jó gyakorta sírba száll vele. Ez legyen Caesar sorsa is? Yladár Gábor Grosschmid ravatalánál tartott beszédében Horatiust idézte: non omnis moriar. írásai Grossehmidot is az elevenenható tényezők között fogják tartani — az eljövendő évszázadok számára. Ahány megnyilatkozás írásban, szóban, vagy akárcsak csendes beszélgetés során Grosschmidról megtörtént, abból kitűnt, hogy Grossehmidot mindenki messze mások fölé emeli. Grafikus ábrázolással: — amit egyik különcségeként emlegettek, holott összesűrített agyműködés volt — alföldi síkságból többé-kevésbé kiemelkedő dombok, hegyek között hirtelen felszökő, a környezetből messze kiemelkedő hegy* csúcs. És mégis: ennek ellenére is bele kell süvítenünk a Grossehmidot minden oldalról dicsérő hangjátékba: Emberek, nem vagytok tisztában Grosschmid értékével, tudományos súlyával, amely jóval több annál is, mint áhítatos tiszteletetek gondolja. A tisztelet, a megbecsülés minden érdem számára kovácsolt ki szavakat — és minden nyelv szókincsi fokozatokat termelt ki. Értékítéletünk, amelyet egyesekről alkotunk, a megbecsülés objektív képét sokszor elfogultságból megnagyítja. Saját hiúságunk, (mert saját véleményünk) nyilván mert idegen személyre, nem önmagunkra van vetítve, korlátozza fantáziánkat, fékezi a csapongó túlzást és ha párosul is vele túlzásra való hajlamosság, amely a kifejezésekben is kifejezésre jut, úgy ennek a túlzásnak forrása nem tisztátalan. De ha dicsérő szavak a használatban elkopnak, lecsiszolódnak az átlagos laposság szintjére visszahullnak, a kegykereső Polgári Jog 1938. 8. szám. 1