Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7. szám - Emlékkönyv
381 érdekeket is sért és a férj végrendelkezési jogának gyakorlása által a férj érdekei is megvédhetök. - . Több dolgozat tárgyal általános érdekű jogi témákat. György Ernö „Jog és valóság" címmel azt a kérdést vizsgálja, hogyan alakul a folyton változó életviszonyoknak a joggal való egybefonódása, azoknak egymásra gyakorolt kölcsönhatása és összefüggései. Reitzer Béla azt a kérdést vizsgálja, hanyatlóban van-e a magánjogi dogmatika tudományának müvelése? Liebmann Ernő .,Venire contra factum proprium" címmel szerteágazó anyagból keresi ki az azonos alapgondolatot, igen értékes tanulságokat nyújtva az olvasónak. Érdekes módszertani kérdést vet fel Sichermann Frigyes ..Pontatlan jogszabályok" c. dolgozata: a megoldási módozatok közül foglalkozik az eseti döntéssel, az elvi tüzetesbítéssel, az áthidalással és azokkal az esetekkel, midőn a jogszabályok bizonytalanságából felmerülő kérdéseket külön fórum (jogegységi tanács stb.) dönti el. Több dolgozat a magánjogon túli jogterületekről való. Angyal Pál a hűtlen kezelés bűncselekményével kapcsolatos magánjogi kérdésekről írván, megállapítja, hogy bármelyik elmélet szemszögéből vizsgáljuk is e deliktum jogi természetét, magánjogi fogalmak beható tanulmányozása nélkül tiszta képet nem nyerünk. Be rend Béla a magánjog és a büntetőjog elhatárolásának elvi kérdéseit vizsgálja, különösen a magánjogi és büntetőjogi tilos cselekmény megkülönböztetését. Jenes Árpád Frank Ignác büntetőjogi munkásságát ismerteti, különösen bírói működését az Egyetem akkori törvényszékén. Kuncz Ödön a részvénytársaság szervezeti reformjának irányelveiről ír; nem a közgyűlésben, nem az igazgatóságban, hanem az ügyvezető igazgatóságban: a vezérigazgatóban és az állandó alkalmazási viszonyban álló ügyvezető igazgatókban látja a jövendő részvénytársaságának centrális szervét, míg a vállalat éidekének védelmét a megfelelő nyilvánosság biztosításával, bírói ellenőrzéssel, a hites könyvvizsgálat intézményével és a kisebbségnek az igazgató-tanácsban való képviseletével kívánja előmozdítani. Neugrőschel Endre ..Megjegyzések a kartelszerződések alaki érvénytelenségének kérdéséhez" címmel azt fejti ki, hogy a bemutatás elmulasztása nem semmisséget idéz elő, hanem csak a bírói érvényesíthetőség kizárását és érdekesen tárja elénk a semmisség konstrukciójával járó visszásságokat. Perneczky Béla a kollektív munkaszerződések tanának egyik alapvető tételét köti össze az álta lános magánjogi fogalmakkal „A közbenjárás" c. tanulmányával. A közbenjárás harmadik személy tevésének vagy nemtevésének megigérése akként, hogy a közbenjáró maga is mindent elkövet atekintetben. hogy a harmadik személy az ígért magatartást megvalósítsa. Szirmai Zsolt „A Pp. 180. §. 1. pont első esete" címmel a bírói és közigazgatási hatáskör kérdésének elvi alapjait fejtegeti. Újlaki Miklós ..Az összehasonlító jogtudomány feladatai" címmel a jog egy oly ágára hívja fel a figyelmet, amelynek beható művelését