Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Emlékkönyv

378 nagyobb figyelmet érdemli. A konkrét tanulmányt Beck Salamon lapunk ez évi folyamának 263. oldalán méltatta. A magánjognak majdnem minden egyes fejezetéhez szolgáltat az Emlékkönyv érdekes, tanulságos adalékot. A jogforrástan és a jogfilozófia határán áll vitéz Moór Gyula „A magánjogi jogügylet mint jogforrás" c. dolgozata. A contractus contrahentibus legem ponit ősi tétele a modern közjogi és bölcseleti elméletekben akként jelenik meg. hogy a szerződést mint alacsonyabbrendü jogforrást illeszti be a jogforrások nagyterjedelmü skálájába. Bizonyára van olyan szempont, amelyből ez a szemlélet helyesnek tűnik fel: mégis alapvető különbség az. hogy egyrészt a szokásos értelemben vett jogfonás, másrészt a jogügylet más-más erejű akarattól ered. Móra Zoltán („A budapesti áru és értéktőzsde által alkotott szabályok kútfői jellege") nagy és kevéssé ismert anyag feldolgozásával jut arra a meggyőző konklúzióra, hogy a tőzsdei szokványok oly irott kútfőnek tekintendők, amelyeket több évtizedes szokás ismert el kötelezőül. Ebbe a témakörbe vág még Villányi (Fürst) László mélyenjáró értekezése a szokásjog módszertanáról, amely avval a kérdéssel foglalkozik, vájjon új jogot alkot-e a bírói ítélet, vagy pedig csupán deklarálja a szokásjogban már meglévő szabályt. Szigeti László ..Kódex és jogfejlődés" cim alatt a magánjogi kodifikálás szükségességének vitás kérdéséhez szól hozzá figyelemreméltó szempontok felvetésével. Két dolgozat foglalkozik a jogképesség egy-egy kérdésével. Sárffy Andor a jövőbeli ember jogképességéről értekezik és gazdag anyai;- feldolgozása után oda konkludál, hogy a születendő ember jogképes. Kidekesen mutatja ki egyebek között, hogy a születendő embernek nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is lehetnek. Stolpa József a szerzetesi fogadalom magánjogi hatályának kérdéséről ír; fejtegetései plasztikusan és tömören tárják elénk az anyag meglepően terjedelmes voltát és a felvetődő problémák komplikációit. A dologi jog kőiébe vág Kolosváry Bálint dolgozata ingatlanjogunk kialakulásáról, amely legfrissebb keletű dologjogi vonatkozású törvényeink elvi tanúságait vonja le. Dezső Gyula gazdag anyag feltárásával értekezik a közös ingatlantulajdon egyes problémáiról, különösen a közös ingatlan kezeléséből felmerülő vitákról és a tulajdonközösségmegszüntetési per egyes kérdéseiről. Vészi Mátyás a dologösszesség és a célvagyon fogalmainak egymáshoz való viszonyáról ír, terjedelmes irodalmi és joggyakorlati anyag feldolgozásával. Harmath Zoltán tanulságosan és világosan tárgyalja a végrehajtási foglalás hatását a tulajdonos rendelkezési jogára, — rámutatva a probléma számos igen érdekes vonatkozására és a bírói gyakorlat idevágó álláspontjára. Fenyves Béla (Tulajdonjogfenntartás és elévülés) azt a kérdést veti fel, vájjon a vételárkövetelés elévülésének a MTJ.-ben javasolt megrövidítése esetében