Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Jogszabályok halmazata és részleges pergátló kifogás

374 igényt visz a bíróság" elé, mely közigazgatási útra tartozik. Az egyetlen igénynek a Kúria által való elfogadásából tehát az a következés folyt volna, hogy a keresetileg érvényesített igény közigazgatási útra tartozik, — akkor is és annak ellenére is, hogy a felperes igényét magánjogi jogcímre építi. Az igény egyetlenségének álláspontja mellett a méltányossági kártérítés magánjogi szempontja Grosschmid kitűnő kifejezésével élve „elnyelt, dezaktivált". A mai jogállapot szerint tehát az elbírálás kettőbe szakításának helytelensége mellett az érdemi elbírálás lett volna mellőzendő és a per nem az egyik jogtételre való vonatkozásban, hanem a maga egészében lett volna megszüntetendő. A lex lata szempontjait meghaladó jogpolitikai kérdés, hogy a bírói út elvonása és a közigazgatási impérium kiterjesztése, ami az utolsó idők törvényeiben egyre gyakoribb, az eszményi igazságszolgáltatásnak megfelel-e. Erről azonban ezúttal nem kívánunk szólani. Az eseti döntésen túlhaladva, reá kell mutatni elméleti szempontból a Kúria kiinduló tételére, amely igen szabatosan, éles fogalmazásban a kereset jogalapjául „az előadott ténykörülményeket, melyekből felperes jogát származtatja" tekinti és a jogalap szempontjából közömbösíti, a jogalaphoz hozzá nem tartozónak tekinti a felhívott jogszabályt. A jogalapnak a tényekre szorítása nem ment minden aggálytól.. Jogalap: ténynek és a hozzáfűződő jogszabálynak vegyüléke. Helyes, ha a Kúria azt mondja, hogy a jogalap szempontjából nincs jelentősége annak, hogy mily jogszabályra hivatkozik a fél. De ez a kijelentés nem jelenthet többet, minthogy a fél jogi minősítése — ez foglaltatik a jogszabálynak a fél általi felhívásában — a jogalapot nem érinti. Hozzá tartozik azonban a jogalaphoz a tényeken felül az objektíve (a bíró ítélete szerinti) a tényhez fűződő jogszabály, amelyet a bíró a fél által nézete szerint helytelenül alkalmazni kért jogszabály helyett a kereseti igény megítélésénél értékesíthet, felhasználhat, a bírót megillető minősítési szabadság címén (Lrt. e kérdésre, ugyancsak a Kúria I. tanácsának 984/1936. sz. ítéletéhez — amely a hivatalból észlelt pergátló körülmény alapján permegszűntetést kimondó ítélet elleni felülvizsgálatot elutasította — fűzött megbeszélést a Polgári Jog 1936. évfolyam 615—619. lapjain). A jogszabálynak a jogalap szempontjából való közömbösítése tehát korlátolandó a bírói minősítési szabadságra való utalás tételével.,A jogszabályhoz a tényeken felül a jogtétel is hozzátartozik — ha nem is az a jogtétel, amelyet a fél helytelenül vesz igénybe, hanem az, amelyet a bírósági ítélet lát helyénvalónak. Már szóhangzatilag is zavarólag hat, ha a jogalapból minden „jog" ki volna olvasztva és a merő factum adná a jogalapot. B. S.