Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

370 állhatott és a nyugdíjalapot meg is szüntethette, valamint a befizetett járadékokat visszautalhatta. Nyugdíjfizetési kötelezettség az alperes várost csak erre irányuló szabályrendelet, szabályzat vagy állandósult gyakorlat alapján terhelné (P. II. 601/ 1938.). Gazdatiszt nyugdíjának a Pp. 413. §-a alapján való mérséklése elvileg nincs kizárva, ha a nyugdíjfizetésre kötelezett személy vagyonának állagát veszteségek érték és jövedelme apadt (P. II. 834/1938.). * A társaság tagjai a társasági szerződésben szabadon rendelkezhetnek afelől, hogy a társasági tag elhalálozása esetén ennek örököseivel a társaságot a többi társaságok fenntartják-e és milyen tartalommal. Ebből folyóan a társaság tagjai az örökösöknek a társaságban való jogait az örökösökre kötelező módon szabályozhatják, hogy az örökösök társaságbeli jogaikat csak együttesen, csak közös képviselő útján gyakorolhatják, sőt a társasági szerződés bizalmi jellegére való tekintettel a társasági szerződés fenntartását az örökösök közös képviselőjének előzetes kijelöléséhez is köthetik. Mindehhez végrendeleti alakszerűség nem szükséges és az ilymódon kijelölt közös meghatalmazottól az örökösök a meghatalmazást nem vonhatják el (Pk. IV. 2532/1938.). Nem semmisíthető meg az a közgyűlési határozat, amely a részvénytársaság cégének jegyzéséhez három igazgatósági tag, vagy két igazgatósági tag és egy cégvezető aláírását kívánja akként, hogy az igazgatósági tagoknak különböző csoportokhoz kell tartozniok, mert a K. T. 189. §-ának 1. bekezdéséből kiderül, hogy az alapszabályok az igazgatóság képviseleti jogát a részvénytársaság belső jogviszonyában korlátokhoz köthetik. Ámde ezek a korlátok harmadik személyek irányában joghatállyal nem birnak és ezért a cégjegyzékbe csak annyi vezethető be, hogy a cégjegyzés érvényességéhez három igazgatósági tag, vagy két igazgatósági tag és egy cégjegyzési joggal felruházott tisztviselő aláírása szükséges (Pk. IV. 251/1938.). A kérdés csupán az, hogy ez a belső jogviszony hol végződik és hol határolódik el azoktól a rendelkezésektől, amelyek már a részvénytársaságon kívül álló harmadik személyeket is érdeklik. * Ha a biztosított az általános biztosítási feltételekhez képest a kir. ügyészség határozatával igazolja, hogy betöréses lopás nem történt, ezzel szemben a biztosító társaságot még mindig megilleti az ellenbizonyítás joga. Ezt a jogelvet a P. VII. 1206/ 1938. sz. ítélet a 49. sz. JD.-ből vezeti le és ehhez képest az ügyészségi határozat produkálásának csak az a következménye, hogy a bizonyítás terhét megfordítja. Amennyiben a váltók adása nem újítási szándékkal, vagyis azzal a szándékkal történt, hogy az eredeti kötelein megszűnjék