Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia
368 Az engedményezés kétség esetén a csak az átruházás után esedékessé váló kamatra is kiterjed. Ebből a szempontból lényeges az, mikor vált az eredeti megállapodás szerint a kamat esedékessé, nem pedig az, hogy a kamat a tőke használatának a megtámadott szerződés létesítése előtti időre eső ellenértéke volt-e vagy sem (P. VI. 375/1938.). * Svájci frank valorizálásánál nyilvánvalóan ugyanazok az elvek alkalmazandók, mint aminőket a bírói gyakorlat a dollárvalorizációra nézve kifejlesztett. Az adott esetben (P. IV. 1325/ 1938.) a Kúria fuvarozásból származó kártérítési követelés felett ítélkezett és a berni egyezmény 41. cikke értelmében járó kártérítésként a vétkesnek nyilvánított vasutat a svájci franknak a lejáratkori magasabb, nem pedig az ítélethozatalkori alacsonyabb árfolyamon kiszámított pengőösszegben marasztalta. Ha a pénzintézet adósa a kötelezvény szerint effektív newyorki kifizetésben folyósítandó kölcsönt ténylegesen pengőben vette kézhez, még pedig akkor, midőn a dollárnak még teljes értéke volt, a kölcsön visszafizetésének is a dollár 5.72-es árfolyama alapján kell történnie. Nem szól ez ellen az sem, hogy egy 1931-ben történt résztörlesztést a hitelező dollárban írt jóvá, mivel ez a fizetés is valósággal pengőben történt és a jóváírás, csak azt jelentette, hogy a kölcsönnek az a része, amely a jóváírt dollároknak felel meg, kiegyenlítést nyert (P. VII. 1087/1938.). Ha a Magyar Nemzeti Bank a fizetést csak akként engedélyezi, hogy meghatározza a kamatok magasságát, továbbá kimondja, hogy a fizetés a hitelező zárolt belföldi pengőszámlájára kell, hogy történjék a hitelező által kijelölendő megbízott pénzintézetnél, végül, hogy a hitelezőnek az adós irányában ki kell jelentenie, hogy ezt a fizetést teljesítésül elfogadja: úgy a Banknak ez az intézkedése a 4500/1931. M. E. sz. rendelet 1. §-a c) pontjánál fogva a bíróságot is köti (P. I. 1530/1938.). A gyakorlat nem egységes. Van olyan nézet is, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank behajtási engedélyében foglalt korlátozások csak a végrehajtás elrendelése előtt tartandó meghallgatáshál veendők figyelembe. (A korábbi gyakorlatot lásd Keszthelyi—Vági: Magyar devizajog 51. és 339., továbbá P. VII. 116/1938., JH. 1938. 341.) Az adott esetben nem maradhat figyelmen kívül, hogy a Bank a tőkekövetelés egészének fizetését engedélyezte és csak a kamatok mennyiségét csökkentette. Csak az érdemi eljáráshoz szükséges szokásos értekezést kell az érdemi eljárás díjába foglaltnak tekinteni: az ügyvéd több rendbeli indokolt külön előkészítő értekezésért külön díjat követelhet (P. VI. 549/1938.). A Kúria jogegységi tanácsának 94. számú polgári döntvénye szerint az ingatlan birtokosa vagy haszonbérlője az 1883:
