Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

366 vételárnak általa kifizetett részével a házastársat megajándékozza (P. I. 1642/1938.). A nő csak akkor válik érdemtelenné a végleges nőtartásra, ha a férjjel szemben súlyosabb megítélés alá eső jogtalan cselekményt követ el, vagy ha a nő a szeméremérzetet és tisztességet súlyosan sértő, férjes nőhöz nem illő magtartás tanúsít. A fellebbezési bíróság jogosan mellőzte a bizonyítást arra, hogy a feleség egy harmadik férfivel szerelmi viszonyt folytat, mert ez a férfi a feleségnek komolyan udvarol és ez a helyzet egy benső meghitt érintkezést megengedhetővé tesz (P. III. 115/1938.). E szerint a döntés szerint tehát a végleges nőtartásra jogosult volt feleség nem tartozik volt férje iránt ugyanavval a hűséggel, mint házassága alatt és csak a női szeméremérzetet és tisztességet súlyosan sértő maagtartás teszi őt a nőtartásra érdemetlenné. * A .szolgalmat a szolgáló telek tulajdonosának érdekét Lehetőleg kiméivé kell gyakorolni. Ennélfogva az úthasználati szolgalom jogosultja bele kell, hogy nyugodjék abba, hogy a tulajdonos, akinek erdőjében nagyobb mértékű fakitermelés folyt, az útat sorompóval elzárja. A tulajdonos nem egymagában evvel az elzárással, hanem azzal háborította meg a szolgalmi jogot, hogy a sorompó felnyitását a szolgalomra jogosultnak a tulajdonos erdőőrétől kellett kérnie, ami sokszor több órás várakozással járt. A P. V. 961/1938. sz. ítéletet a felmerült érdekösszeütközést akként oldotta meg, hogy a tulajdonost arra kötelezte, bocsássa a sorompó elzárására szolgáló kulcsot két példányban, egyet a szolgalomra jogosult, egyet pedig annak erdőőre részére rendelkezésre. * Az ingatlantulajdonos előbb leányának ajándékozta, utóbb pedig harmadik személynek eladta ingatlanát. A vevő tudott az ajándékozási szerződésről, de avval védekezik, hogy a vétel idejében az anya és leánya között az ajándékozási szerződés érvénye vitás volt. A Kúria (P. V. 814/1938.) a leány keresetére hatálytalanítja az adásvételi szerződést. Az indokolás megállapítja, hogy a jogok megszerzésére irányuló ügyleteknél a szerző jóhiszeműsége kívántatik és amennyiben a szerzés rosszhiszemű, a kötött jogügylet az azáltal jogaiban sértett harmadik személy irányában hatálytalan. A rosszhiszemű szerzéssel egyenlő elbánás alá esik az is, aki abban a tekintetben, hogy a szándékolt jogügylet harmadik személy jogos igényét meg ne sértse, gondatlansággal jár el. A Kúria az adott esetben ezt a gondatlanságot megállapíthatónak tartotta abból körülményből, hogy vevő tudott a szóbanforgó ingatlanilletőségre vonatkozó ajándékozási szerződésről és elmulasztotta az anya és leánya közötti vitás kérdés tisztázását. Mindenesetre kiemelendő, hogy a Kúria fenti formulázása már nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy az első szerző tényleges birtokban van-e vagy sem és megadja a jog-