Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

352 ellenszolgáltatást nyer a minimalizálás alapján 6.4—6=0.4 millió többletfizetésben. Ezzel a felfogással szemben a hivatalos felfogás szerint, amely a Csulak—Keresztessy kommentár 87. lapján olvasható, a 6.4 millión kívül meg kell fizetni az eltitkolt résznek megfelelően számított hozadéki érték utáni beruházási hozzájárulási összeget. Az eredmény ez esetben a következő: 0.9:3=0.3X25= 7.5:2=3.75 millió az eltitkolt jövedelmeknek megfelelő hozadéki érték. Ennek 20%-a=0.75 millió, vagyis az eltitkolt nyereségnek 83.3%-a hozáadandó az alapösszeghez. Ennek a felfogásnak alapját az képezi, hogy a közkegyelmet ellenszolgáltatás nélkül elnyerni nem lehet s nem volna méltányos, hogy az amnesztia ellenében járó terhek viselésétől azok a vállalatok mentesüljenek, amelyek a beruházási hozzájárulást minimális alapon fizetik. A kommentár szerint: „Illetékes helyen számos alkalommal hangoztatták azt, hogy az amnesztia csak a T. szellemében megfelelő jóvátétel esetében, illetve, hogy világosan fejezzük ki magunkat, csak fizetés ellenében jár. Ennek a fizetésnek mérve csak akkor lehet igazságos, ha az amnesztia feltétele minden vállalatra nézve azonos elvek szerint állapíttatik meg." Azt hisszük, hogy ez az okoskodás téves. Az amnesztiát nem azért adja az államhatalom, hogy annak ellenében az illetők fizessenek s nem államraison az a tétel, hogy fizetés nélkül nincs amnesztia. Elenkezőleg, nagy állampolitikai bölcseség rejlik abban, ha az állam lehetővé teszi polgárainak, hogy szabadulhassanak az általuk elkövetett jogellenes cselekmények terhétől ellenszolgáltatás nélkül is és ne bénítsa meg működésüket minduntalan az a félelem, hogy le sujt rájuk az állam keze valamely különben sem rosszhiszemű, sőt sokszor a köz érdekeit szolgáló cselekmény folytán. A T. előkészítése alkalmával a legilletékesebb tényező hangoztatta, hogy a múltra nem akar visszanyúlni, meg akarja teremteni a lehetőséget arra, hogy új életet kezdjenek az illetők akkor, ha különben eleget tesznek a beruházási hozzájárulási törvény által rájuk rótt kötelezettségnek. Ezek a cselekmények különben is mind olyanok, melyek normális körülmények között nem tilosak, vagy amelyek a régebbi adómorál folytán erkölcsileg nem esnek súlyos elbírálás alá. Magyarországnak több pénzügyminisztere — Popovics Sándor, Wekerle Sándor, Teleszky János — hangoztatta az adózatlan titkos tételek szükséges voltát és nagy jelentőségét. Válságos időkben — mint aminők a mostaniak is — az emberek csak ösztönüknek, létfenntartási vágyuknak tesznek eleget, midőn vagyonukat elrejtik s tartalékokat létesítenek. Sőt e tartalékok legtöbbször nem is valódi tartalékok. Csupán a technikai fogások megnyilvánulásai, melyek mögött igazi érték nem rejtőzik. így pl. a dol-