Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

305 jogelvvel és nincs kizárva, hogy ezek a jogelvek összeütköznek. Mi történik akkor, ha az adós „felismerhetően" a tőketartozásra szánja a részletfizetést, noha kamat- és költségtartozása is van? Az adósnak e rendelkezése nyilván hatálytalan volna. Az adós diszponálhat annyiban, hogy több különálló tartozása közül melyikre teljesíti a fizetést, az azonban, hogy egy-egy tartozáson belül a fizetés a járulékokra vagy a tőkére történik-e, már nem múlik az adós akaratán. * Tartozás fejében váltó adása és elfogadása, ha fizetés helyett adatott is, az eredeti kötelmet csak a feleknek erre irányuló kétségtelenül megállapítható akarata esetére szünteti meg. Ily megállapodás fennforog akkor, ha a váltók adása és elfogadása a feleknek azzal az egybehangzó akaratával történt, hogy a közöttük eddig fennállott kötelmi viszony megszűnjék és annak helyébe az elvállalt váltókötelezettség lépjen. (P. IV. 1200/1938.) Figyelemre méltó a Kúriának az a megállapítása, hogy a fizetési váltó adása még nem jelent egymagában novációt, hanem ehhez külön megállapodás szükséges. * Parcellázási szerződésnek a községi elöljáróság által való láttamozása az 1920: XXXVI. t.^c. 55. §-a értelmében a vételi szerződés érvényességi kelléke ugyan, minthogy azonban a törvény a láttamozási a vevő fél érdekében tette kötelezővé, a vevő fel van jogosítva arra, hogy ezt a láttamozási utólag megszerezze (P. V. 368/1938.). A föld'birtokreformtörvénynek az ítéletben említett 55. §-a ma már az 1936: XXVII. t.-c. 76. §-a által lényegileg hatályon kívül van helyezve; az ítélet azonban ennek dacára is érdeklődésre tarthat számot, mivel a földbirtokreformtörvény 55. §-ában körülírt feltétlen érvénytelenséget az azáltal kedvezményezett fél akaratától függően konvalidálható semmisséggé változtatja át. Ha az a szolgáltatás (az adott esetben film megrendezésére való megbízás), amelyre az egyik fél kétoldalú szerződésnél fogva kötelezve van, a másik fél hibájából válik lehetetlenné, az előbbi megtartja a viszontszolgáltatáshoz való jogát, de követelésébe be kell tudni azt, amit azáltal, hogy a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul, munkaerejének értékesítésével egyébként szerez. Az adott esetben azonban a P. II. 618 1938. sz, ítélet nem ítéli vissza a filmrendezőnek járó előleget azon a címen, mert a vállalkozó hibája folytán nem produkált film elkészítésére szánt időben a filmrendező más vállalat részére rendezett meg egy filmet, mert ennek a másik filmnek megrendezésére Polgári Dog 1938 6. szám. 3