Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

299 A MNB. az áruforgalom keretén kívül leikifizetést és bankjegyet továbbra is hivatalos pénzárfolyamon vásárol és a hivatalos áruár­folyamon felül 1.5% felár hozzászámításával utal ki. A Romániában fennálló ú. n. finánckövetelések magyar tulaj­donosai követeléseiket a Magyar Nemzeti Bank Bankosztálya Pengő­csoportjának tartoznak bejelenteni és felhasználásukra engedélyt kérni. 1938. május 30. előtt kiadott engedélyek érvénytelenek. Dr. P—ő. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 92. számú polgári döntvénye. „Olyan épületet, amelyet az idegen ingatlan ideiglenes hasz­nálatára kötelmi jogi címen jogosult végrehajtást szenvedő az ingatlanon emelt és amelyet az ingatlan tulajdonosával szemben fönálló jogviszonynál fogva használati jogának megszűntével lebontani és elhordani jogosult vagy köteles, ingó vagy ingatlan módjára kell-e e végrehajtás alá vonni? Ha az említett épület ingóként foglalandó le, a foglalásra az 1881: LX. t.-c-nek a dolgok lefoglalására irányadó 47. §-a alkalmazandó-e, vagy pedig a végrehajtást szenvedőt az ingatlan tulajdonosával szemben az épület lebontására és elhordására nézve megillető jog esik az 1881: LX. t.-c. 79., illetve 132. §-ában szabályozott foglalás alá? Ha az említett épület ingatlanként foglalandó le, ebben az esetben a végrehajtási eljárásra az 1881: LX. t.-c. 203. §-ának a telekkönyvezetlen ingatlanokra vonatkozó első, vagy pedig a felülépítményről szóló utolsó bekezdését kell-e alkalmazni?" A m. kir. Kúria a ifenti jogegységi tanács elé utalt jogi kér­désben a jogegységi tanács 1938. május 9. ülésében a következő határozatot hozta: ,,Az olyan épületet, amelyet az idegen ingatlan ideiglenes használatára 'kötelmi jogcímen jogosult végrehajtást szenvedő az ingatlanon emelt és amelyet az ingatlan tulajdonosával szemben fenálló jogviszonynál fogva használati jogának megszűntével le­bontani és elhordani jogosult vagy köteles ,ingó módjára kell végrehajtás alá vonni. A 'foglalásra az 1881: LX. t.-c-nek (Vili­nek) a dolgok lefoglalására irányadó 47. §-a alkalmazandó." A jogegységi kérdés eldöntésére okot adó ellenkező bírói döntések részben a Vht. 203. §-ának utolsó bekezdését alkalmaz­ták és mint a végrehajtást szenvedettet valamely ingatlan ha­szonvétele mellett a felülépítményekre telekkönyvi bejegyzés nélkül megillető tulajdonjogra rendelték el a végrehajtást az in­gatlan végrehajtásra irányadó szabályok szerint, az osztott tu­lajdon esetét látták fenforogni, más döntések pedig az építményt az ingatlan alkotórészének tekintették. Az ellenkező döntések pedig részben mint ingóságot, részben mint a végrehajtást szen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom