Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

287 C) Most vizsgáljuk meg a fenti példát oly változatban, mikor az egyetemleges jelzálogjogok rangsora az egyes ingatlanokon egymástól eltérnek: Az ingatlan megjelölése Teherhatára I. 2.400.— II. 1.600.— III. 1.200.— IV. 800.— Hitelező megnevezése és bekebelezett követelés A. 1.600.— B. 3.000.— C. 1.600.— D. 1.000.— E. 800.— A. 1.600.— D. 1.000.— C. 1.600.— F. 400.— G. be nem kebelezett P 1.200.—s követelés Mindenek előtt megállapítandó lenne, hogy az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelések közül mely követelésrészek esnek a kat. t. jövedelem 40-szeres szorzatán belül (kötvénytömeg csoportja), illetve a 40—60-szoros, netán 60—80-szoros szorzatok közé (100%-os, illetve 60%-os könyvjóváírási tömegek csoportja). — Ezen megállapítás azért szükséges, mert csupán ezen követelésrészek tekintetében történhetik a követelésnek a kat. t, jövedelem arányában való megosztása. E kérdés megvilágítása céljából vegyük elő a fenti példát: Kétségtelen, hogy A. hitelező 1.600.— P-ős követelése 1. ingatlannál teljes egészében a kat. t. jövedelem 40-szeres szorzatán belül esik, míg ezen egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésnek II. ingatlannál csak 800.— pengős része esik a kat. t. jövedelem 40-szeres szorzatán belül. — Megállapítható tehát, hogy A. hitelező követeléséből 800.— P úgy az I. mint a II. ingatlan kötvénytömegéből igényelhet sorozást, a fentebb kifejtett elgondolásnak megfelelően tehát ezen 800.— P a két ingatlan teherhatárának (40-szeres szorzat) arányában osztandó meg. Miután a II. ingatlannak A. hitelezőt E. hitelező jelzálogjoga megelőzi, ezen ingatlan teherhatárául csak az elsőhely ü követelés levonása után megmaradó rész jöhet figyelőmbe. Az arány tehát 2.400.— : 800.— vagy 3 : 1 melynek eredménye 600.— P és 200.— P