Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban

266 nem hárít kötelezettséget arra a félre, aki a nyilatkozatot egyáltalán nem tette. A telekkönyv világában viszont a forgalmi érdek akkor is keresztül töri magát, ha a telekkönyvi jogosult az ingatlannak secundus nevére kerülésében, tehát a látszat felkeltésében ártatlan, attól teljesen távolálló. Az ellentétes elbírálás oka az, hogy a telekkönyvi forgalom biztonsága még a látszat felkeltésében semmi felelősséggel nem terhelhető jogosult rovására is érvényesüljön, tehát a látszat védelem a látszat felidézésében való felelősség hiányában is érvényesüljön. 5. A forgalmi érdek honorálásának különös esete a H. T. 133. §-a. A szakasz szerint „azon jóhiszemű harmadik személyek előnyére, akik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánításig jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvénytelen házasság az érvényes házasság joghatályával bir'í. Jogtechnikailag ez az elrendezés a „házastársak"-kal kötött szerződés" szilárdjogusítása. A harmadik szerződő fél mentes azon kifogástól, hogy a házasság érvénytelensége a szerződés érvényét valamiképen érinti. A szövegezés úgy hat, mintha a törvény a harmadikra tekintettel a házasságkötést tenné szilárdjoguvá. Tartalma szerint azonban nem a házasságkötés, hanem a „házastársak" ügylete nyer szilárdjogu kiképzést. A szilárdjoguság alapja: a látszat védelem elve. A törvény oltalma csak a jóhiszemű harmadik személynek szól, vagyis, aki a látszat alapján bocsátkozott jogügyletbe. A fenti eseteket egyrészt annak igazolására soroltuk fel, (a felsorolás teljességére való igény nélkül) hogy a szilárdjoguság a jogélet messzemenő területein érvényesül, másrészt, hogy a szilárdjoguság jogtechnikai eszközei dogmatikusan el-eltérő formát ölthetnek. B. S. A jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban. Irta: Dr. Kelemen László. A könyv előszavában szerző témáját a magánjog keretszabályainak tekinti. A könyv I. és II. része ennek következésekép a jóhiszeműség szerepét a magánjog egész terjedelmére kihatóan, minden ágára kiterjedően tárgyalja; a III, rész kissé elmarad ettől a programmatikus kijelentéstől és a jóhiszeműség és tisztesség szerepe az egyes jogviszonyokban" felírás alatt, amely ugyancsak felölelhetővé tenné a magánjog egész területét — egyes — nem is valamennyi — kötelmi jogi témára korlátolja a maga tárgyalási anyagát. Nem kétséges a szerző előtt sem, hogy a jóhiszeműség a dolog jog világát épúgy áthatja, mint 'a család- és örök jogét. A kötelmi jog kiemelése inkább az alkalmazás aktualitásának sűrűbbségét jelenti, nem a téma inaktualitását.