Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Osztrák viszonylatu magyar nemzetközi magánjog

261 sem nemzetközi szerződés, sem viszonosság nincs van olyan korábbi időből származó ítélet, amely abból indul ki — tévesen —, hogy Magyarország és Ausztria között viszonosság van és ezért az Ausztriában kötött kényszeregyezség joghatályát Magyarország területére is kiterjeszti és kötelezi a magyar hitelezőt, hogy az osztrák egyezségben megállapított kvótát elfogadja, de ez az álláspont ma már túlhaladott (210. old.)". De bizonyos, hogy erészben az Anschluss-sal a helyzet semmit sem változott, mert viszonosság addig sem állván fenn, nincs ami megszűnt volna, és nem állván fenn Németországgal sem, nem volt ami most az osztrák területről eredő kényszeregyezségekre is kiterjedjen. Dr. Ballá Ignác. ÜGYVÉDSÉG - JOGÉLET Grosschmid-ünnep a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet Grosschmid Béninek, a magyar magánjog legnagyobb élő mesterének tiszteletére ünnepi teljes ülést tartott. Dr. Osvald István, a Magyar Jogászegylet elnöke elnöki megnyitójában Grosschmid jelentőségét méltatta, Ezután Dr. Beck Salamon ügyvéd „Jellegtartó és jellegvesztő követelések" cimen tartott előadást. Előadó abból indult ki, hogy a kötelmek idői széttagolása: keletkezés, lejárat, késedelem, teljesítés, szavatosság stb. rég ismert szempontjai a magánjognak, de csak az anyag elrendezésének külsőségei szempontjából a tárgyalási anyag beosztási módszereként nyertek értékesítést. Grosschmid mutatott rá először teljes nyomatékkal a kötelem idői széttagoltságának anyagi jogi jelentőségére. Az előadó azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy az egyes kötelmek életfolyamatai menynyiben okoznak, illetve nem okoznak változást a kötelmek elbírálásánál. Az egyes kötelmek életstádiumai, létszakai nem merülnek ki pusztán a keletkezés, lejárat, teljesítés idői széttagoltságában, hanem a kötelmekben egyéb változások is történhetnek. Ezek a változások lehetnek személyiek (hitelezőcsere-engedmény, adócsere-tartozás-átvállalás), lehetnek tárgyiak (újítás, elismerés, más tartozásának kifizetése, kártérítés). A kötelmet érő mindeme változások során fölvetődhetik a kérdés, hogy a kötelem eredeti alkatára érvényes szabályok továbbra is alkalmazást nyernek-e (jellegtartó kötelmek), vagy hogy az eredeti alkatra érvényes szabályok nem állanak. A valorizációs törvény szerint az esetre, ha valamely tartozás a felek utólagos megegyezésével kölcsönné alakult, a valorizálás szempontjából nem a kölcsönre, hanem az eredeti jogcímre (pl. vételárhátralék) fennálló szabály szerint bíráltatik el. Az újított kötelem tehát ez esetben megtartja régi jellegét. Egy elvi határozat szerint annak követelése, aki más