Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Adalékok a csődtömeggondnoki díj és készkiadások kérdéséhez

237 kötelesség lazább alkalmazásánál más szempontok is vezéreljék: csak példaként említjük: a szükséget szenvedő kollégán segíteni. De a gazdasági élet változatossága és leleményessége folytán sok egyéb szempont is fennforoghat. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tömeggondnok csupán félévenként köteles elszámolni. Ez a kötelezettsége csupán számadás elkészítésére és beterjesztésére vonatkozik; arra azonban törvényes rendelkezés nincs, hogy a számadás szerinti készpénzvagyon meglétét igazolni volna köteles. Utalnunk kell arra a sajnálatos tapasztalati tényre is, hogy a gyengébb gazdasági kezekből ez a készpénz vagyon „kifolyik" azon tömeggondnoki meggyőződés alapján, hogy „ez a készpénz vagyon a készkiadásaim és díjaim megállapításakor úgy is az enyém lesz, tehát jogom van azt hamarább is felhasználni''. Hiányos a törvénynek az a rendelkezése is, hogy a hitelezők a számadások beadásáról csak kifüggesztés által lösznek értesítve és hogy a hitelezők a dij-egyesség jóváhagyása, tárgyában tartandó határnapra is csupán kifüggesztéssel idéztetnek. A fenti jogszabályok azonban nemcsak a hitelezők, hanem a tönieggondnok érdekeit is súlyosan sérthetik, mert nemcsak ,.jó", hanem ..rossz" dsődügyek is vannak. — sőt utóbbi időben ezek a gyakoriabbak. — E csődügyekben a tömeggondnok hoszszas tevékenysége után kiderül, hogy csődvagyon egyáltalában nincs vagy ha van is. azt az előnyös kielégítésben részesítendő tömeghitelezők követelései felemésztik. Ennek folytán igen gyakran megtörténik, hogy a csődtömeggondnok nemcsak, hogy ingyen dolgozott, hanem még effektív készkiadásait, vagy azok tekintélyes részét sem tudta, megkapni: vagyis röviden: a csődre effektív ráfizetett. 5. Ügy vélem, hogy a. fent mondottakkal röviden igazolni tudtam azt. amit valamennyien érzünk, hogy a csődjogunk a tömeggondnoki készkiadások jóváhagyása és a díjak megállapítása tekintetében hiányos. Kérdés már most csak az, hogy van-e mód arra. hogy jogszabályok útján ezeket a hiányosságokat kiküszöböljük és ha. igen. mikép. Nézetem szerint nem járnánk helyes uton. ha a. számadások tekintetében a választmány autonómiáját elvennők és a jóváhagyást, a bíróság hatáskörébe utalnók. Ennek az etatizmusnak itt egyáltalában nincs helye. A bíróság még a perekben is könyvszakértőket rendel ki a komplikáltai)!) számadások megvizsgálása végett: nem lehet tehát a bíróság hatáskörébe utalni olyasmit, amit a csődválasztmány, ha hivatásának magaslatán áll. sokkalta jobban el tud végezni. Helytelen volna, azért is megszüntetni a csődválasztmány autonómiáját, mert ezzel elvennők az alapot a hitelezőktől és a közadóstól, hogy a választmány tagjaitól kártérítést követelhessenek az esetben, ha ez utóbbiak a rendes családapa gandosságát feladatuk Polgári Jog 1938. 5. sz. 3