Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

246 Az álló teher gépkocsiról való leszállásra a gépkocsi üzembentartásával kapcsolatos különös veszélyek ki nem terjednek, ezért a felperesnek az álló gépkocsiról leszállása közben bekövetkezett balesete a gépkocsi üzemének veszélyességével okozati összefüggésbe nem hozható. A gépkocsi üzembentartójának tárgyi felelőssége az ily balesetre nem terjed ki (P. I. 670/1938.). A m. kir. Kúria ítéletében állandóan szem előtt tartott általános tapasztalati tény az, hogy az olyan munkás, aki munkaképességének a túlnyomó részét elvesztette, úgy hogy a közönséges napszámosmunka végzésére is csak kis mértékben alkalmas, ennek a csekély megmaradt munkaerejének az értékesítésére és így arra, hogy saját munkájával állandó keresetre tehessen szert, nem számíthat. Ebből következik, hogy a felperest, aki a szakértő megállapítása szerint most már a közönséges napszámosmunka végzése tekintetében is csak 20%-ban, tehát igen kis mértékben munkaképes, gazdasági szempontból teljesen keresőképtelennek kell tekinteni (P. I. 128/1938.). A végrendelkezőképességre nézve is áll az a szabály, hogy az elmebetegség csak azesetben teremt cselekvőképtelenséget, amennyiben a jognyilatkozat tételéhez szükséges értelmes akaratelhatározást kizárja; vagyis a cselekvőképtelenség oka nem egymagában az elmezavarban, vagy öntudatzavarban, hanem ezeknek az értelmes akaratelhatározásra gyakorolt hatásában rejlik, amiből folyólag vizsgálni kell azt is, hogy az elmebaj oly mértékben hatott-e a cselekvő személy értelmére és akaratára, hogy a kritikus időpontban éppen az illető jogügylethez szükséges irányban hiányzott az értelmi akaratelhatározáshoz való képessége (P. V. 4313/1937.). A házastársak külön megszövegezett, külön aláírt, de egy iraton szereplő, egységes záradékkal ellátott kétrendbeli végrendelete nem közös végrendelet: ennek dacára érvényes, mert külön-külön van keltezve és aláírva és az egységes közös záradék mindkét végrendelkezőre nézve igazolja, hogy a törvényes alakszerűségek betartattak. Közös végrendelet csak akkor forogna fenn, ha legalább az aláírás történne együttesen, mert a végrendelkezésnek a közös végrendelet tételénél is megkivánt egységessége szempontjából csak így van biztosítva, hogy a végrendelet mindkét fél részéről egyidejűleg jött létre (P. I 567/ 1938.). A kereskedelmi üzlet mint másra átruházható vagyonértékek összessége öröklés tárgya is lehet, tehát tulajdonosának halálával a maga egészében, a hozzátartozó összes vagyoni értékkel az öröklési jog szabályai szerint átszáll az örökösre És nemcsak az általános magánjogi szabályokból, hanem a K. T.