Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

241 A kiterjesztő értelmezésnek alapja az indokolás szeriint a cél és a védelemre jogi igényt tartó érdek azonossága. Vagyis az indokolás szerint analógia útján, célazonosság fenforgása esetén a bírói gyakorlat állapíthat meg mentességeket, melyek a törvényben és rendeletekben felsorolva nincsenek. Ezt az értelmezési szabályt nem osztom. A végrehajtási törvénynek mentességi szabályai úgy nevezett „pozitív" szabályok, melyek pontosan körülírják milyen esetben, milyen pénzösszeg, a fizetésnek milyen része stb. 'mentes. A felsorolás nem példálódzó, hanem kimerítő. Ilyen új pozitív szabályt a bírói gyakorlat analógia útján meg nem állapíthat, épen úgy, mint nem állapíthat meg új házassági bontóokot, gondnokság alá helyezési esetet, közjegyzői okirati vagy más ügyleti formát az ügylet érvényességi kellékéül. Ha szociális szempontból új végrehajtási mentesség megállapítása szükséges, a mai törvényhalmozás és rendeleti felhatalmazások során ezt a törvényhozó hatalom könnyen megteheti, amint a felhatalmazás rendeletek épen a végrehajtási jog terén lényeges változtatásokat tettek és épen az említett 34.000/ 1931. I. M. számú rendelet rendelkezése az, mely a jogegységi határozatban eldöntött jogi kérdést is felvetette. ///'. Dr. Szigeti László. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A Kúria jogegységi tanácsának 91. számú polgári döntvényéről már előző számunkban megemlékeztünk. Eiz a döntvény megerősíti azt az eddig is nagyban-egészben uralkodónak mondható gyakorlatot, amely a végrehajtást szenvedőt a zárlati jövedelemből tartásban részesítette. Időközben nyilvánosságra kerültek az indokok is. A kiinduló pont ugyanaz, mint a 83. sz. jogegységi döntvényé: a, végrehajtási törvény és az azt kiegészítő további törvények nem sorolják fel kimerítően a végrehajtás alóli mentességeket és így lehet végrehajtás alóli mentességet a cél és a védelemre igényt tartó jogi érdek azonossága esetén joghasonszerűség útján konstruálni és az írott jogszabályban megjelölt esettől egy vagy más tekintetben eltérő esetre alkalmazni. A Kúria a 34.000/1931. I. M. sz. rendelet 6. §-ának 2. bekezdését veszi alapul) amely a zárgondnoki tennivalókkal megbízott végrehajtást szenvedőt a bíróság hozzájárulásával feljogosítja, hogy a zárlati jövedelemnek a szokásos zárgondnoki díjak mértékét lényegesen meg nem haladó részét az életfenntartásához múlhatatlanul szükséges mértékig a saját és háznépe létfenntartási költségeinek fedezésére fordítsa. A jogegységi tanács szerint az Polgári Jog 1938. 5. sz. 9