Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

233 a megtartási jogot és annak alapján nem quotális, hanem teljes kielégítést szerezhet magának a hitelező. Kúria VII. 6866/1927. sz. ítéletéből: „A kényszeregyességi eljárás tehát nem akadálya annak, hogy a felperesek a vételügylet hatálytalanná válta folytán nekik visszajáró vételár cimén megillető lejárt kereseti követelésük alapján a birtokukban levő alperesi ingókra a Kt. 309. § alapján megtartási jogot gyakoroljanak, még pedig a 40%-os kényszeregyességi hányadot meghaladó 60% követelésük erejéig is. mert a megtartási jognak érvényesítése folytán a felperesnek a Cst. 57. § 4. p.-ban kimondott jogszabály megfelelő alkalmazásával ingózálog által biztosított hitelezőkkel azonos jogi elbírálás alá eső, tehát külön kielégítésre jogosult hitelezőknek tekintendők s így a birtokukban levő lokomobilból és morzsológépből, illetve értékükből a kényszeregyességi hányadot meghaladó követelésük tekintetében is kielégítést szerezhetnek". (Jogi Hirlap II. 884.) A megtartási jog dologi erejéhez fűződő következmények közé számíthatjuk azt, hogy törvényeinkben a megtartási jog a zálogjoggal összefoglalva fordul elő pl. Cst. 12., 13. §§, a kényszerfeíszámolási rendelet (920/1917. M. E.) 6. § 6-ik pontja; továbbá az 1885: IX. t.-e. 24. §, 1898: Vili. t.-c. & § és 1927: V. t.-C. 59. ÍÍ. amelyek szerint a postatakarékpénztári betétnek 2000 P-n felüli része mindkét jog alól mentes. Gyakorlatunk pedig a foglalás alóli mentességeket úgy értelmezi, hogy azok a megtartási jog alól való mentességet is megállapítják pl. le nem foglalható eszközökre nincs megtartási jog sem. (K. 606/1929., megbeszélte dr. Vági .lózsef P. J. 1930. 407. ó.) Ezt tanítja már Grosschmid Fej. 11. k. 109. § 31. b. Ide tartozik, hogy a megtartási jog átszállhat az általa biztosított követeléssel (miként a zálogjog is), ellenben a visszatartási kifogás nem. Grosschmid Fej. 109. § 31. a. A magyar jogban csak a Kt. 309. és a vt. 108. határozták meg általánosságban a keresk. és váltói megtartási jog előfeltételeit, míg a magán jog csak esetről-esetre adott ily biztosítékot a hitelezőnek. A szerződéses megtartási jogon kívül ilyen jogot adtak: a cselédtörv. (1876: XIII. t.-c. 40. §), mezőgazdasági munkaviszonyokban 1898: II. t.-c. 41. §, 1899: XLI. t.-c. 18.% 1900:.XXVII. t.-c. 16. és 33. §§, 1900: XXIX. t.-c. 22. §, 1907: XEV. t.-c. 35. §, a joggyakorlatban: szerződés érvénytelenítése esetén visszajáró szolgáltatásokra kölcsönösen mindkét felnek visszatartási joga van. K. V. 3488/1913. Mj. D. VIII. 139. old. Az id. törvények olyan jogviszonyokban állapítanak meg visszatartási jogot, amelyekben a szolgáltatások viszonossága folytán az exc. nondum adimpl. contr. is alkalmazható volna. Fel kell tennünk, hogy ez utóbbinál hatályosabb védelmet akartak juttatni a visszatartási jog statnálásával. Ez a hatályosabb védelem épen az a dologi erő. amely ezekben a jogviszonyokban a