Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Megjegyzések a tisztességtelen verseny joggyakorlatához

223 kellene a büntető-birák számát, de nem nőne tőle a korona te­kintélye és megbecsülése. Súlyos hiba ezeknek a pénzért, még pedig többnyire siker esetére fölemelt tarifáért dolgozó megbí­zottaknak, alkalmazottaknak oly különös megbecsülést biztosi tani. mint teszi ezt a gyakorlat. Nemcsak azért, mert ezek sze­mélyileg (társadalmi-állás, műveltség, foglalkozás) szinte kivétel nélkül sötét, de legalább is misztikus háttérből kerülnek a koro­natanú fontos pozíciójába, de azért is, mert ezek tulajdonképpen vádlók, ügyészek (bocsánat, de tényleg ilyként jelentkeznek) és tanuk egyszemélyben. Ez jogéletünknek annál idegenebb, mert az agentprovokatőrök rendszeresen és pénzért, tehát iparsze­rűen tanúskodnak. Érdekes tünet és nyilván nem véletlen, hogy azok az ala­kulatok, amelyek agentprovokatőrökkel dolgoznak, szinte kivé­tel nélkül előbb felszólító levelet írnak a megtorpedózottnak — olyan torpedóval, melynek egyszerű állítása dönti el célba ta­lált-e vagy sem — hogy ha fizet egy adó módjára kiszabott összeget, akkor nem lépnek fel ellene tisztességtelen verseny címén. Nem lehet vitás, hogy ezeket a pereket a tisztességtelen­ség ellen lépvén fel, már keletkezésükben a legmesszebbmenő tisztesség és az önös érdektől való mentesség kell hogy jellé mezzé. A Tvt. tartalma és szelleme szerint a szakmai erkölcsök védelmét nem az ilyen eszközökkel dolgozó, nem ilyen alakula­tokra kívánta bízni és még kevésbbé az esetleges purifikálást. A törvényhozó szeme előtt egyetemes érdekek lebegtek, ezeknek az illetéknek által való kötelező s önzetlen védelme. Csupán ezek sérelmével történhetik, ha egyes alakulatok a purifikátor tisztes mezében, de tulajdonképpen ennek leple alatt a szakma tisztítására gyújtott tűzön saját kis pecsenyéjüket kivánják megsütni. A tisztességtelen versenyt üldöző törvény alkalmazása egyik legszebb feladata elé állítja az igazságszolgáltatást, mert amikor egy jogalany (terében dönt a bíró. akkor, tulajdonképen a nem­gazdasági erők koncertjében jut akárhányszor vezető szólam­hoz s a dissonantiát gazdasági- és jogéletünk harmóniája sinyli meg. Igazságszolgáltatásunknak tehát ettől áthatva résen kell lennie, hogy a tisztességtelen verseny-cselekményekkel szemben valóban a közérdeket védje, ezért büntessen, ne pedig sikán­perek. költséghajhászás. s finomtalan jövedelemszerzés eszköze­ként és hogy a tilos tisztességtelen verseny a gyakorlatban ne váljék tisztességtelen versenytilalommá. Dr. Molnái' Lajos ügyvéd. Győri Hirlap, Gvör. 11109

Next

/
Oldalképek
Tartalom