Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Érvénytelen szerződés választottbirósági kikötése

213 érvényesítést megelőzőleg is késedelemben volt, tehát a kamatkötelezettség attól kezdve terheli, amikor a bár egyéb vonatkozásban szabályszerűtlen bírósági kérelemből az adós á fizetési felszólításról értesült. Az értesülésszerzés más esetben is hatályosul, noha alak szerüségi hibában szenvedő formában jut az' érdekelt tudomására. Külföldi gyáros, akinek belföldi képviselője van. a kötlevélben kiköti, hogy minőségi kifogást csak akkor ismer el, ha ez köz vétlenül hozzáérkezik. Vevő a kikötés ellenére kényelmi okokból a belföldi képviselőt értesíti a kifogásról. A képviselő ezt a kifogást azonnal továbbadja a gyárnak — és utóbb a per során a gyár arra hivatkozik, hogy a kifogásolás — vele szemben nem hatályos. Aligna lesz kétséges, hogy a bíróság a minőségi kifogást érdemileg fogja elbírálni, mert a gyári cég — ha szabályszerütlenül is, de kellő időben a vevő minőségi kifogásáról értesült. Itt is szétszakítódik az alakszerűség — és a mégis csak megtörtént értesülés. A Kúria az alakszerűség értékelésében — noha ez gyakorlatunktól szerencsére idegen — ezúttal messzebbre ment. B. S. Érvénytelen szerződés választottbirósági kikötése. Időről-időre visszatérő kérdés bírói gyakorlatunkban, vájjon az oly szerződés érvénytelennek kimondása, esetleg az érvénytelenség kérdésével összefüggő, a megállapítási kérelmen túlmenő marasztalás iránti kereset elbírálása az esetben, ha az érvénytelenként vitatott ügylet választottbírósági megállapodást is tartalmaz, megindítható-e a rendes bíróság előtt. A kir. Kúria P. IV. 5093 1937. számú ítélete igen szabatosan foglalt állást e kér désben. A döntés szerint „az állandó bírói gyakorlat értelmében a Pp. 767. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően létrejött választottbírósági kikötés érvényessége nem esik szükségkép össze a kikötést tartalmazó magánjogi alapszerződés érvényessé gével; mert a perjogi jellegű választott bírói kikötés csak akkor érvénytelen, ha magával a kikötéssel szemben állanak fent olyan okok. amelyek folytán ez a kikötés az általános szabályok szerint érvénytelen. Az ítéletben hivatkozott „állandó bírói gyakorlat"'' ellenére, mint a megbeszélt eset is mutatja, ismételten történt kísérlet a választottbírósági eljárás mellőzésével a rendes bíróság igénybevételére. Ezt az állandó gyakorlattal való szembehelyezkedést még akkor is. ha azt helytelennek tartjuk, nem tekinthetjük egyszerűen a joggyakorlat körüli tájékozatlanságra visszavezethetőnek. Az az érvelés, amely ily esetre a rendes bíróság imperiumát vitatja, egy logikai önellenmondástól való menekülést jelent. A fél azért fordul a. rendes bírósághoz, mert úgy érzi, Polgári Jog 1938 4. sz. 3