Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Érdekelsőség-feltétel meghiúsítása

205 .személyes tulajdonságai mellett vallomását a per egyéb adatai is megfelelő szilárdsággal alátámasztják. (P. [II. 3790 1937.). Még a női becsületet közelről érintő kérdésben is lehet egy tanú vallomására a fenti megszorítások mellett tényállást alapítani, de ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy a tanúvallomás a per adataival, ezek között természetesen a fél előadásával teljesen összhangban álljon és ahhoz kétség a legtávolabbról se férhes­sen! (P. [II. 3844/1937.1 * * * A Kúria jogegységi tanácsának 91. számú polgári dönt- » vénye — amelynek egyelőre csak rendelkező része áll rendelke zésre — az ingatlan haszonélvezetének vagy a tulajdonost meg­illető hasznainak zár alá vétele esetén a hitelezők beleegyezése nélkül is lehetővé teszi a zárlati jövedelem meghatározott részé­nek a végrehajtást szenvedő és házanépe létfenntartására való felszabadítását, ha enélkül a nevezettek létfenntartása nem lenne biztosítva. Az e célból rendelkezésre bocsátott összeg az élet fenntartására múlhatatlanul szükséges és a szokásos zárgond­noki díjak mértékét lényegesen meg nem haladó mértékben korlátozandó. Dr. Vági József. Érdekelsőség-feltétel meghiúsítása. Egy részvénytársaság ellen adócsalás, illetőleg jövedéki ki­hágás címén eljárás indult. A részvénytöbbség tulajdonosa meg­bízást adott a társaság volt korábbi tisztviselőjének.bizonyos szak­értői munkálatok elvégzésére. A szakértő díját 12.000 P-ben szab­ták meg. ha jövedéki kihágás nem nyer megállapítást, vagy ha 5000 P-nél többet az adókincstárnak nem kell fizetni. A szakértő a kikötött díj hátralékát igényelte a perben. A per során az alperes es a kincstár között az adóügyre oly megegyezés létesült, hogy az alperes 58.000 pengőt fizet és a kincstár az adócsalási és a jöve­déki kihágást mellőzi. Ez alapon a Kúria megállapította, hogy i kikötött feltétel nem teljesült. E megállapítás következtében vizs­gálat alá vette a Kúria, hogy alperest a feltétel teljesülésének meghiúsításánál csalárdság terheli-e. A Kúria döntése szerint (P. II. 3044/1937.), minthogy alperesnek jelentős anyagi és erkölcsi érdeke fűződött az ügy elintézéséhez és az elintézés bizonytalan volt. alperes nem terhelhető csalárdsággal azon okból, hogy az ügyet egyezséggel fejezte be. A ..csalárd'- megakadályozás ki­fejezése egyezik az MMT. 990. §-ának szabályával és meggyőző is. Érdekesnek tartjuk azonban kiemelni, hogy amikor a Kúria nem rótta, alperes terhére, hogy egyezséget kötött a kincstárral és ezáltal a feltétel teljesítését megakadályozta, ebben bennerej­lik. hogy alperes javára elismerte azt a jogot, hogy önérdekből

Next

/
Oldalképek
Tartalom