Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Matrimonial Causes Act, 1937.

202 ennek ellenkezőjét (P. I. 110,1938., P. [. 199/1938.). A Kúria tehát a törvényt a károsultak javára kiterjesztően értelmezi. Az érdekelt örököstársak a 210. és 832. E. H.-lioz képest még az örökhagyó életében is létesíthetnek osztály egyességet, ennek hatálya azonban a várományos örököseire csak akkor terjed ki, ha a várományos kielégítést kapott; ha nem. vagyis, ha a várományos ellenérték nélkül mondott le az öröklési igényről, úgy a megállapodásban foglalt lemondás hatálya csak annyiban terjed ki a lemondó örököseire, amennyiben a lemondás a jogelőd kiesése folytán a törzsszülők után őket a saját jogukon megillető kötelesrész iránti igényüket nem sérti. Viszont a kötelesrészt meghaladó öröklési várományról a várományos korlátlanul rendelkezhetik. A Mtj. 1773. §-a ma meg nem élő jog. <T. I. 5773/1937.) Gyári munkásnak a megfelelő képesítéssel bíró. mestervizsgát tett és segédlevelet nyert azt az egyént kell tekinteni, aki gyári üzemben vállalt szolgálatot (1922 :XI1. t.-c. 18. és 105. 111íaz iparossegéd olyan mestervizsgát tett és segédlevéllel ellátott alkalmazott, aki kézműves iparossal áll szolgálati viszonyban. Az iparossegéd és a gyári munkás tehát egyrészt elnevezésükben, másrészt abban különböznek egymástól, hogy a gyári munkásra a szolgálati szerződés értelmében a gyári munkarend lehet irányadó. Az 1922 :XN. t.-c. 13. §-ának 30. pontja szerint a kelme- és fonal festő és vegytisztító ipar képesítéshez van kötve. Aki tehát kelme- vagy fonálfestő iparnak gyári üzemében mint szakmunkás van alkalmazva, annak a helyes elnevezése ..festőgyári munkás", mert ebből az elnevezésből kétségtelenül kitűnik, hogy az illető gyári üzemben alkalmazott szakmunkás: ellenben a kézműves iparos hasonló üzemben az alkalmazottját festősegédnek tartozik minősíteni. (P. II. 5161/1937.) Ha a munkaadót a törvény nem kötelezi arra. hogy alkalmazottai számára nyugdíjalapot létesítsen, vagy fenntartson; egymagában abból a tényből, hogy a nyugdíjjogosultságnak egy későbbi időpontban való bevezetése okából a munkaadó nyugdíjalap gyűjtését kezdeményezte és erre az alapra az alkalmazottaktól járulékot is levont, a nyugdíjjogosultság nem következtethető' (P. 5608/1937.). Álrészvényesek szerepeltetése a közgyűlésen a joggal való visszaélésnek minősül, ha a cél a határozatképességhez szükséges minimális részvényesszám elérése volt (P. IV. 219 1938. .