Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 4. szám - Matrimonial Causes Act, 1937.
199 közösség megnyilvánulásához megkívánt feltételeket és való tényeket". Az együttélés tehát még nem életközösség: különösen nem akkor, ha a benső házasélet folytatása nélkül, kényszerüségből maradt fenn azért, mert az elhagyást kívánó házasfél az elköltözésben és a külön lakás megszerzésében a vagyoni eszközök hiánya folytán vagy más okból akadályozva van. A sorozatos vétkes cselekmények a P. III. 5050/1937. sz. ítélet szerint folyamatos bontóokot alkothatnak, ha a házasfelek között közben nemi érintkezés történt is: ebből a szempontból a nemi érintkezés előtti vétkes cselekmények is jelentősek lehetnek. • •» * * Idegen területen a birtokvédelmet igénybevenni kívánó sze mély és sok más járókelő által tilalom ellenére vagy elnézés alapján, alkalomszerűleg kényelmi célból gyakorolt átjárás és annak meg-ismétlése az ingatlan vagy annak egy része felett gyakorolt tényleges hatalom megállapítására nem alkalmas tény: ezért az átjáró személyek nem indíthatnak birtokkeresetet a tulajdonos és a bérlő ellen, akik a további átjárást kerítés emelésével megakadályozták (P. V. 4545/1937.). * * * A mulató belsejében készült film bitorolja a belső berendezés készítőinek, mint Iparművészeknek szerzői jogút. Való ugyan, hogy azt. aki beleegyezik abba. hogy művészi vagy iparművészi alkotása a közönség használatára szánt üzleti helyiség berende zésének tárgya legyen, ennek külön kifejezése nélkül is beleegyezettnek kell tekinteni abba is. hogy művészi, illetve ipar művészi alkotását a tulajdonos üzlete forgalmának emelése céljából az üzleti reklámok szokásos módszereivel, tehát mozgó fényképezés útján is. nyilvánosan bemutathassa: ha azonban a berendezésnek háttérül felhasználása a mozgóképipari vállalat erdekeit szolgálta, úgy lényegtelen, hogy ez egyúttal a mulató számára is reklámot jelentett. Az állandó gyakorlat az elkobzást különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzi: az adott esetben a Kúria figyelemmel volt arra, hogy a film bitorlással létrejött részeinek elkobzása jelentékeny voltukra tekintettel az egés/. mozgófényképészeti művet használhatatlanná tenné, ami a műbe fektetett többoldalú művészi munka kárbaveszését és az alperes érdekeinek méltánytalan sérelmét jelentené, másfelől figyelem mel volt arra is, hogy az elkobzás mellőzése a kártalanított felperesek személyiségi jogainak sérelmével nem jár. Mivel a Kúria által megítélt kártalanítás összege megfelel annak az ellenértéknek, amelyet a felperesek szerzői joguk ügyleti átengedése esetén kaptak volna, a Kúria mellőzte az alperesnek az inkriminált filmrészletek jövőbeli előadásától való eltiltását is.(P. 1.5009/1937.) * * - * 2*
