Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Matrimonial Causes Act, 1937.

197 Végül rendkívül figyelemreméltó a ,,Herbert's Bili" ama rendelkezése, mely szerint a iházassági tartozás teljesítésére való képtelenség egymagában nem képez megtámadási okot, amint ez jogszabály a magyar H. T.-ben. Csak a házasság elhálásának szándékos megtagadása ilyen, de egyedül a házastárs képtelensége miatt a házasság megsemmisítését kérni nem lehet. Az angol jogszabály érthetően aggályosnak tűnik előttünk, pedig nagy reformként üdvözli az angol közvélemény már ezt a lehetőséget is, aminthogy ténylegesen nagy változást jelent az egész törvény az eddigi angol jogállapotlhoz képest. Dr. Pap György ügyvéd. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntése*. A nem inter omnes, hanem csak inter partes ható törvényielenítés kérése megilleti az özvegyet, aki férje hagyatékának hitvestársi öröklés címén birtokában van és akivel szemben csak hosszú idővel az átadás után lép fel az örökhagyó férj első házasságából származó gyermek; e gyermek törvényességét tehát az örökösödési perben vitássá lehet tenni. A törvénytelenítés kéréséhez való jog elévülése meg sem kezdődik addig, amíg a feleség a hagyaték birtokában van (P. [. 544!) 1937.). * * * A házasélet feldúltságáhak annyira vitás kérdéséhez két újabb érdekes adalékot találunk a Kúria legutóbbi döntéseiben. A P. III. 3460/1937. számú ítélet bont a feleség hibájából, noha a férj is vétett a házastársi hűség ellen. A Kúria megállapítja, hogy ..a házastársak társadalmi állásának, műveltségének, lelki fogékonyságának és egyéb viszonyainak különféleségénél fogva ugyanazon minőségű cselekménynek minden házastárssal szemben azonos hatást tulajdonítani nem lehet". A tényállás ismét a Kúria szavaival a következő: ..A felperes szerény, heti 24 pengő keresettel rendelkező) egyszerű munkásember, ezzel az elhelyezkedésével szükségképen együttjáró félszegségénél fogva alárendelt helyzetbe került a társadalmi fölényben levő alhadnaggyal Szemben, aki előbb barátságával tüntette ki. majd albérlőként hozzáköltözött, feleségére szemet vetett és ennek bizalmába férkőzve, rávette arra. hogy a férjével kicsinyes ürüggyel szakítson és vele házasságtörő viszonyra lépjen. A felperesnek a-', alhadnaggyal, mint a felesége csábítójával szemben érzett ez az alsóbbrendűsége adja lélektani magyarázatát annak, hogy az alperes ágyasságát szó nélkül tűrje, felhasználta azonban az alhadnagynak más lakásba elhatározott átköltözését arra. hogy Polgári Jog 1938 4. sz. 1!