Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám

190 bevezető részében említettem, a törvénymagyarázat horderejére gondolunk. Az ítélet ugyanis a mintaoltalmat hatálytalannak nyilvánította, ez azonban nem eredményezi azt, hogy a lajstromból is töröljék, vagyis a lajstromban van egy minta, amely azonban hatálytalan. De még szembetűnőbb a következmény, ha arra gondolunk, hogy ha az ítéletben kifejezett elvi jogi álláspont szabadalommal szemben nyerne alkalmazást. Ha ugyanis valaki szabadalmat nyer. természetes, hogy azt alkalmazni is fogja; ahhoz képest berendezkedik, talán nagy költséggel gyáriüzemet létesít, midőn évek múlva, valamely rendes perben, ahol a szabadalma szerepel, felmerül a kérdés, vájjon uj-e a szabadalmazott tárgy vagy eljárás? és a perbíróság mint előkérdést megállapítja, hogy az újdonság hiánya, fennforgott és ennélfogva a szabadalom nem is lett volna megadható és ezen az alapon megsemmisíti: a szabadalomtulajdonos pedig becsukhatja az üzemét. Ezzel szemben nem hozhtó fel az, hogy hisz a szabadalmat a szabad, törv. értelmében is bárki megtámadhatja újdonság hiánya miatt. Ez igaz ugyan: ez a kérdés azonban az arra hivatott szabadalmi bíróság mint szakbíróság által, megfelelő tárgyalás és komplikált bizonyítékok mérlegelése után lesz csak eldöntve, még pedig műszaki bírák közreműködésével, továbbá megfellebbezheti az ítéletet a Kúriai szaktanácsához, ahol megint műszaki tagok (műegyetemi tanárok) is közreműködnek. Mindezek a garanciák hiányoznak akkor, ha valamely rendes bíróság incidentaliter dönti el a kérdést. A kérdés tehát közgazdasági szempontból, ahol az iparfejlesztés kérdése sem maradhat figyelmen kívül, igen fontos, sőt fóntosabb. amint azt sokan gondolják. A Kúria elvi állásfoglalása már is az illető érdekkörökben bizonyos nyugtalanságot idézett elő. Nem lehet végül az Ítéletben elfoglalt álláspont mellett azzal érvelni, hogy az az ítélet csak inter partes dönti el a kérdést. Ez nem komoly érv, mert ha a felperest keresetével ezzel az alperessel szemben elutasították és az oltalmat ezzel az alperessel szemben mondták ki hatálytalannak, nagyon természetes, hogy a felperes más alperessel szemben, aki ugyancsak tiltott módon használja a mintát, nem mer fellépni, mert már úgyis tudja, hogy elutasítják és ezzel az alperessel szemben is hatálytalanítják az oltalmat. Ennélfogva ez a minta ha nem is jogilag, de tényleg köztulajdonná válik és ezért mi jogászok éppen ilyen ipari és közgazdasági kérdésekben ne nézzük azt, hogy Ítélkezésünket egy jogászi formula talán támogatja, hanem legyünk figyelemmel az Ítélkezésünknek a ,<ryakorlati életben előidézett tényleges következményeire.