Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám

182 leg a felperes találta fel azt a műszert, amely kelendőségnek örvendett, bevált, úgyhogy egyik minisztériumunk a felperes által feltalált műszert, mint mintát megküldte egy másik műszerésznek — tehát versenytársnak — azzal az utasítással, hogy készít sen a mintának hajszálig megfelelő pulsométert. Nem vitás, hogy ez az utánzat annyira pontosan elkészült, hogy az utánzat az eredetivel össze volt téveszthető, minél fogva az ítélet indokolása is az utánzást ..szolgai utánzásnak- (sklavische Naehahmung) nevezi. Nem vitás, hogy ez a szerkezet, illetve műszer sem szabadalmi, sem más különleges oltalom alá helyezve nem volt. Az ítélet 'indokolásának a súlypontja — a nézetem szerint igazán nem aggálytalan — új jogszabály „az emberi munkának minden eredménye, bármily szellemi és anyagi áldozatot igényelt is. amennyiben külön jogszabály által védve nincs, az emberiség közkincsévé válik és így bárki által szabadon felhasználható". Ennélfogva tehát az ítélet jogi álláspontja az, miszerint az, aki másoknak külön törvényes szabály által nem védett munkaeredményét felhasználja, vagy utánozza, egymagában ezáltal a jó erkölcs vagy az üzleti tisztesség ellen nem cselekszik. Az ítélet indokolása, még felhozza, hogy az utánzás csak akkor ütközik a jóerkölcsbe és tisztességbe, ha az utánzó a mintát tisztességtelen módon szerezte meg. vagy ha a szándéka megtévesztésre irányult stb. V/ indokolás ezzel a részével nem foglalkozom, mert az. hogy a. rosszhiszeműséget nem lehet megvédeni, annyira magától értetődő, hogy kár arra több szót vesztegetni. Visszatérve az ítélet indokolásában felállított jogszabályra, ágy hiszem, hogy sem törvény, sem rendelet, sem joggyakorlat, sem. a jogirodalom, sem belföldön, sem külföldön nem támogatja azt a, felfogást, hogy az emberi munkának minden eredményét bárki felhasználhatja és az összetéveszthetőségig hasonlóan utánozhatja, ha. az a munkaeredmény külön jogszabály által védve nincs. Hogy ez a, felfogás nem lehet helytálló, ezt a nézetemet a következő indokokkal támasztom alá: tegyünk félre minden törvényes jogszabályt és hallgassunk egyszer arra. vájjon mit mond belső érzésünk és méltányos gondolkodásunk annak láttára, hogy valaki pénzét, szellemét, munkaerejét arra fordítja, hogy munkájának az eredménye egy közhasznú, a gyakorlatban beváló tárgy legyen: ez sikerül is neki. mikor azonban értékesítésre kerül a sor. rájön, hogy az ő szerkezetét valaki az ő tudta és beleegyezése nélkül úgy utánozta, hogy a mintát és az utánzatot egymástól megkülönböztetni nem lehet és az utánzó azután a maga hasznára értékesítette. Minden méltányosan és tisztességesen gondolkozó ember azt fogja mondani, hogy azt nem szabad megengedni, mert nem egyéb, mintha valaki idegen fának a gyümölcseit akarná élvezni, vagy ott akar aratni, ahol más ember szántott és vetett, ez pedig nem tisztességes eljárás. És ha