Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Bizonyítékok mérlegelése a perújítási eljárásban

166 Bizonyítékok mérlegelése a perújítás! eljárásban. A Pp, 563. §.11. pontja értelmében a peres fél perújítással élhet a jogerős végítélet és részítélet ellen, ha az alapperben előadott vagy elő nem adott tényre vonatkozó oly bizonyítókot, úgyszintén, ha olyan jogerős bírói vagy közigazgatási határozatot vagy egyességet hoz fel, amelyet az alapperben nem használt és amely részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A perújítás perújítási keresettel érvényesítendő. A perújítás nem perorvoslat, hanem új kereset az alapperbeli ítélet hatályon kívül helyezése iránt. A perújításon kívül más esetek is vannak, mikor jogerős ítélet után új kereset indítható új tények alapján és az új kereset folytán hozott ítélet az előző perbeli jogerős ítélet hatályára nézve befolyással van, de az előbbi ítélet jogerejét mégsem érinti, mert az új tények a jogerős ítélet után merültek fel és így tulajdonképen egészen új kereseti jogalapot hoztak létre, amely kereset feletti döntés a már meghozott jogerős ítéletnek az új tények felmerülte előtti hatályát és jogerejét nem érinti. (Pp. 413. §., végrehajtás megszüntetési per stb). A perújítás különlegessége az, hogy a perújítási keresetben érvényesített új tények és bizonyítékok az alapperbeli eljárás alatt is a külvilágban megvoltak, de azokat a bíróság az alapperbeli tényállás megállapítása során nem vehette figyelembe vagy nem vette figyelembe és így az alapperbeli ítélet jogi döntése téves vagy hiányos tényállás alapján hozatott. A perújítás tehát bizonyos tekintetben ellentéte a felülvizsgálati eljárás leggyakoribb céljának. A felülvizsgálati panasz legtöbbször azon alapul, hogy a fellebbezési bíróság a megállapított tényállásra helytelenül alkalmazta a vonatkozó jogtételt, a perújításnál pedig az 563. §. M. pontja esetében az a panasz, hogy helytelen tényállásra alkalmazta a jogszabályt a bíróság, ha a helyes tényállást a bíróság ismerte volna, úgy más jogszabály lett volna alkalmazandó, amely a perújító félre kedvezőbb döntést eredményezett volna. Az első perújítási eljárás során kivéve egyes eseteket (elismerés, lemondás alapján hozott ítélet, bírói egyesség elleni perújítás) mellékes, hogy az újító félnek módjában volt-e az új tényt és bizonyítékot érvényesítenie, vagy nem. A lényeges az, hogy az újító fél a bizonyítékot nem használta az alapperben. A bírói gyakorlat nem használtnak tekinti a bizonyítékot akkor is, ha a fél azt a per során felajánlotta ugyan, azonban a bíróság annak felvételét indokolás nélkül vagy hallgatással mellőzte. Ugyancsak nem használt a bizonyíték akkor, ha az újító fél eskü alatti kihallgatását elrendelték, azonban nem jelent meg és az ellenfél eskettetett meg. (Bp. T. 954 1916.) A második perújításnál már igazolni kell, hogy az új tényre vonatkozó bizonyítékot a fél nem használhatta az alapper és az első perújítás során és a bírói gyakorlat szerint ezt nemcsak a bizonyítékokra, hanem az új tényállításokra is alkalmazni kell. (K. 405/1936.)