Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Az "Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében

155 átmenteni, amit igazol avval, hogy külföldön még kiegyenlítetlen ily követelései állanak fenn, amelyeket saját adósaitól csak a lecsökkentett dollárárfolyamon kaphat meg. Noha a pénzintézet nem lehet elzárva annak bizonyításától, hogy a dollár értékvesztesége üzletmenetét olymódon befolyásolta, hogy erre a valutára szóló követeléseit nem tudta teljes értékben, vagyis általában csak veszteséggel tudta átmenteni: az adott esetben felperes mégsem bizonyította azt, hogy dollárkövetelései tekintetében egész üzletvitelét tekintve általában veszteségbe került. A P. VII. 5658/1937. sz. ítélet szerint az alperesi intézet takarékbetétkönyvébe belefoglalt üzleti szabályok 14. pontja, amely azt tartalmazza, hogy mindazok a pénzügyi és közigazgatási rendelkezések, amelyek a betétként kezelt pénznem tekintetében akár az illető országban, akár Magyarországon fennállanak. vagy ezentúl életbelépnek, a per tárgyául szolgáló betétre is megfelelően alkalmazandók: egészen általános rendelkezés és közönséges értelme szerint véve csupán' közigazgatási és pénzügyi természetű szabályoktól eredő azokra a változtatásokra vonatkoztatható, amelyek az idegen pénznemek forgalmát korlátozzák vagy általában szabályozzák. Ha a pénzintézet az idézett rendelkezéssel a. dollár áresésének következményeit kívánta volna a betevőre áthárítani, úgy a. forgalmi jóhiszeműség követelményei nem engedték meg. hogy ezt egy általánosan hangzó, javára csak tágkörű kiterjesztő értelmezéssel alkalmazható, külön meg nem tárgyalt rendelkezésnek a betéti könyvbe való Felvételével tegye meg, hanem az alperesnek ügyleti akaratát kétségtelen kijelentéssel kellett volna kifejeznie. A 4050/1936. M. E. sz. rendelet szabályai, amelyek kétségtelenül azt célozzák, hogy a biztosít*') társaságok díjtartaléka és teljesítési kötelezettsége között a dollár értékesése által megzavart összhang helyreál.líttassék, ebben az esetben figyelembe nem jöhetnek. Végül a P. VII. 5175 1937. sz. ítélet dollár folyószámlát is az elhelyezéskori árfolyamon értékel annak dacára, hogy a folyószámlaegyenleg elismerése során a folyószánilatulajdonos oly blankettákat írt alá. amelyek szerint a. külföldi valutában vezetett számlák ugyanazon terheknek, megszorításoknak, intézkedéseknek és veszélyeknek vannak kitéve, mint amelyek a pénzintézetnek az illető valutákra szóló saját számláira alkalmaztatnak. Az üzleti határozmányok e rendelkezése nem kötelező ugyanis a folyószámlatulajdonosra, ha az említett rendelkezés nem kölcsönös megállapodás kifejezett eredménye, vagy ha a fennforgó körülményekből egyébként meg nem állapítható, hogy a felek egyező akarattal azt kötelezőnek kívánták elfogadni. Az adott esetben ílyirányú kifejezett megállapodás a felek részéről nem létesült, a felperes részéről, aki kétségen kívül a betét értékállandóságát célozta, ily szándék fel sem tehet*") s a- forgalmi jóhiszeműség követelményeit is ki-