Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Az "Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében

14ti megjelölt üzleti évre fizetendő osztalék, tekintetében, illetve a társaság megkezdte-e már az osztalék folyósítását. A fentiek értelmében tehát magyar kibocsátású részvények mindama osztalékszelvényei, melyek az azokon feltüntetett szöveg értelmében az 1936/37., az 1937., vagy ennél korábbi üzletév után járó osztalék felvételére jogosítanak, továbbiakig külön engedély nélkül hozhatók be Magyarország területére. Dr. P—ő. Az „Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében. A különböző adóknak, illetékeknek és járulékoknak behajtása, a pénzügyi hatóságoknak a mostani nehéz gazdasági viszonyok között sok gondot okoz és nagy fáradsággal, valamint költségekkel jár. Különösen áll ez azokra a közterhekre, melyek haláleset folytán való átszállással, illetőleg megszerzéssel kapcsolatban fizetendők, tehát az öröklési illetékre, továbbá az ingatlan vagyonátruházási illetékre és járulékaikra. Az öröklési illeték, valamint a haláleset folytán esedékes ingatlan vagyonátruházási illeték fizetése az örökösre vagy hagyományosra rendes gazdasági viszonyok között is gyakran súlyos teherként nehezedik, főként azért, mert az illetékek alá eső vagyontárgyaknak részben egyáltalán nincsen hozadékuk, részben pedig a hozadék a fizetendő illetékhez viszonyítva csekély. Fokozott mértékben áll ez a mostani viszonyok között általában, de főként a, mezőgazdasági üzemekben használt ingéiságokra, valamint mezőgazdasági ingatlanokra. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920. évi XXXIV. t.-c. részben számolt a fenti körülményekkel s azért 55. §-ában felhatalmazta a pénzügyi hatóságokat arra, hogy ha az örökösödési illeték azonnal való befizetése vagy behajtása, a fél vagyoni helyzetének megromlására vezetne, ezek fizetésére öt évig terjedhető részletfizetési kedvezményt engedélyezhetnek. A pénzügyminiszternek módjában áll öt évnél hosszabb ideig is halasztást nyújtani az illeték kifizetésére. A fenti törvényes intézkedés azt mutatja, hogy az állam kénytelen számolni azokkal a nehézségekkel, amelyek az öröklési illeték megfizetése körül az örökösök részéről felmerülnek, kénytelen számolni e nehézségekkel, mert az öröklési illetéknek kíméletlen behajtása értékes gazdasági alanyok tönkretételére vezethetne, ami sem az állam erkölcsi céljaival, sem pedig az államkincstár fiskális érdekeivel nem volna összeegyeztethető. Mindebből következik, hogy minden olyan megoldás, amely az elhalálozás folytán esedékes illetékeknek és járulékaiknak pontos fizetését a fizetésre kötelezett fél megterhelése nélkül elő-