Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

144 gyűlölet tárgya lesz. Az ilyen jog vagy lassan, közönyösség foly­tán hervad el (desuetudo), vagy ha a mögötte álló hatalom mégis érvényre kívánja juttatni, forradalomra vezet. Mind a kettő: akár a jognak a lassú ellanyhulása. akár a forradalom, a jog­eszme sérelme. A magyar jog, mint történelmi fejlemény, az élet szükség­leteiből fakadt, a gyakorlatban, az élet kövein csiszolódott, az élet joga s, legalább is fő vonásaiban, a magyar élet joga volt. Csodálatos, de igaz, hogy ez az idegen nemzetek közé ékelt kis nemzet, legalább is 1848-ig, tehát csaknem kilenc évszázadon keresztül meg tudta őrizni jogát mind a germán joggal, mind a római joggal, mind a kánon joggal szemben. Ha ennek a rend­kívüli jelenségnek az okát kutatjuk, a legfőbb okát — azt hi­szem — abban találjuk meg, hogy minden szálában a magyar élethez volt kötve. Amíg a magyar életet ennek az országnak a területéről kiirtani nem tudták, természetes, hogy a vele össze­forrott jogot sem tudták állandóan vagy hosszú időre kiszorítani. Ez az összeforrtsága az élettel biztosítja a magyar jog fenn­maradását mindaddig, amíg ebben az országban magyar élet van. de egyúttal a jognak az élettel való ez az összeforrtsága támo­gatja, erősíti a magyar életet és biztosítja annak a fennmaradá­sát is. Mindnyájunknak tehát, akik a jogot akár a jogszabály­alkotás, akár a jogalkalmazás, akár a jogtudomány terén művel­jük, őseinktől örökölt szent kötelességünk, hogy jogunkat az élettel, mégpedig a magyar élettel való összeforrtságában meg­tartsuk és az élet, mégpedig a magyar élet erősítésére fejlesz­szük tovább. JOGALKOTÁS. Uj jogszabályok. A budapesti Nemzetközi Vásáron közszemlére kiállított szaba­dalmazható találmányok, minták és védjegyek a 603/1938. Ip. M. rendelet értelmében az 1911. évi XI. t.-c. 1. §-ában biztosított időleges oltalmat igényelhetik (B. K. 34. sz.). A marhaleveleken a tulajdonjog átruházása tárgyában 1938. évi március hó 1-én életbelépett 19.291/1938. IV/C. 2. számú F. M. rende­let. (B. K. 38. szám.) Az 1928. évi XIX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 100.000/ 1932. F. M. sz. rendelet 16. §-a 8. bekezdésében foglalt az a rendel­kezés, hogy a marhaleveleken a tulajdonjogot a szerző köteles saját nevére átíratni, az új rendelet értelmében olykép változik meg, hogy a marhalevéllel már ellátott állat tulajdoni átruházása esetén az eladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom