Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

142 Sokszor kell megküzdenünk a közönséges beszéd magyartalanságával, pongyola megszokottságaival, a kereskedelmi, ipari és bank-nyelv germanfzmusaival és újabban mindinkább szaporodó anglicizmusaival, a tudákoskodó, komolykodó bürokratikus nyelvvel és nem egyszer magával a Magyar Tudományos Akadémiával is.25) Úgy hiszem leghelyesebb, ha a középúton járunk. A jogszabályszövegezésnek legfőbb elvéül kell szem előtt tartani azt. hogy mennél kevésbbé távolodjunk el a mindennapi élet nyelvétől, pongyolaságba azonban ne essünk. A magyar joginyelv aránylag rövid útra tekinthet vissza, hiszen a törvényeket csak az 1832. évtől kezdve szerkesztik magyar nyelven. A magyar jogi nyelv kialakulása ez alatt az aránylag rövid idő alatt nagy haladást tett. Némi visszaesés ugyancsak a. már sokszor emlegetett múltszázadvégi Polgári Törvénykönyv tervezetével kapcsolatosan mutatkozik, mert ezzel kapcsolatosan mintha jogszabályaink nyelve általában nehézkesebbé, mesterkéltebbé lett volna. A legújabb évtizedeken ismét mutatkozik javulás, főképpen Tőry Gusztáv, Ladik Gusztáv, Térfy Gyula és SZÚHZIJ Béla törvényszerkesztési működése folytán. Ela legújabban ismét merülnek fel panaszok a jogszabályalkotás nyelve miatt, ezeket nem kismértékben annak a nehézségnek a számlájára kell írni, amelyek a szabályozandó anyag összekuszáltságában, nehézségében rejlik. Mert hiszen ki vonná kétségbe, hogy p. o. a társadalombiztosítási jog. a gazdaadóssági jog. a devizagazdálkodási jog vagy a, jelzálogjog bonyolult helyzeteit ugyanazzal a. könnyen érthető és mégis szabatos nyelvvel lehessen megszövegezni, mint amelyen az utcán, vagy társaságban beszélünk, vagy amelyen novellát írunk. 4. A jogtudomány feladata, a pozitív jog körében a jogszabályok: összeszedése, ismertetése, tartalmuk kifejtése, a jogszabályoknak egyes jogintézmények köré tömörítése, az egyes jog25) Különösnek hangzik, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával vitába keveredhetünk ezen a téren. Pedig vannak vitáink. Így példának okáért nem tudjuk helyesnek elfogadni az Akadémiának azt az álláspontját, hogy a nemesi előneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. Abba sem tudunk belenyugodni, hogy a „vizsga" szót kiküszöböljük s helyette a „vizsgálat" szót használjuk. Lehet, hogy a „vizsga" helytelen képzésű szó, de az életben meggyökeresedett, amint sok más helytelen képzésű szó. A „vizsgálat" más, mint a ..vizsga": nem mondhatjuk, hogy a jelölt „vizsgálatot tesz", vagy vizsgálatot ismétel. Legutóbb is egyes iskolai törvényjavaslatok szövegezése során erősen küszködtünk a „vizsga" szó kiüldözése miatt. Kénytelenek voltunk efféle szokatlan fordulatokat alkalmazni: a vizsgálatot kiállotta (a helyett, hogy: „a vizsgát letette"), a vizsgálatra újra kell „jelentkeznie" (a helyett, hogy: a vizsgát meg kell ismételnie), etc. etc.