Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

rajzi, történelemtudományi, de jogtudományi szempontból is nagy jelentősége van. Hozzátehetem, hogy nagy jelentősége volna ennek a munkának jogszabályalkotás, a jog továbbfejlesztése szempontjából is. Elképesztő, hogy a mult század végén megalkották a Magyar Polgári Törvénykönyv tervezetét idegen jogrendszerre felépített elméleti alapokon a nélkül, hogy a magyar jog életével, különösen a népnek a jogéletével a legkevesebbet is törődtek volna. Az 1928. évi tervezet már igyekezett ezt a mulasztást kipótolni; ez a tervezet már jórészt a bírói gyakorlatra épült fel. Szerény véleményem szerint azonban még ez sem elegendő, mert az a bírói gyakorlat, amelyet a döntvénytárakból inkább csak a kir. Kúria ítélkezésén keresztül lehet megismerni, nem teljes tükre a magyar jogéletnek. A falusi nép jogviszonyai túlnyomórészben a járásbíróságok és a törvényszékek ítélkezésének körében maradnak. Különösen az újabb jogorvoslati rendszerünkben15) ezek az ügyek a kir. Kúria ítélkezése alá csak kivételesen kerülhetnek, a kir. Kúria gyakorlata tehát a falusi nép jogviszonyai tekintetében nem teljes, nem hü tükre a nép jogi felfogásának. A magam tapasztalatából tudom, hogy a népi szokásjog ismeretének hiánya milyen súlyos hátrányokkal jár. A legutóbbi években is két nagyjelentőségű törvény, jelesül a hitbizományi törvény és a telepítési törvény megalkotása során nagyon éreztük annak a hiányát, hogy a falusi élet jogi meggyőződését csak személyes és ennélfogva nem az egész ország területére kiterjedő tapasztalatokból ismertük és ilyen szűkebb körre szorított ismeretek alapján voltunk kénytelenek védekezni a falusi nép lelkétől idegen öröklési jog és házassági vagyonjog megalkotása ellen. Mennyivel alaposabb és erőteljesebb lehetett volna védekezésünk, hogyha kezünkben lett volna az egész ország népi szokásjogát felölelő gyűjtemény. A magasabb társadalmi osztályok közreműködésével kialakult jogi formulárékban, jogügyleti szövegekben a jognak az élettel összeforrtsága nem jelentkezik olyan mértékben, mint a falusi nép jogi tartalmú szokásaiban. Sőt ellenkezően; merem állítani, hogy ezek a formulárék az élettől elszakadtak. Egy-két évvel ezelőtt, a zöldhitel kérdéseinek szabályozása során átvizsgáltuk egyik gabonabevásárló központunknak szerződési formuláit; nem egy olyan rendelkezésre bukkantunk bennük, amelyeknek értelmét magának a részvénytársaságnak a kiváló jogászai sem tudták megmagyarázni. A kölcsönkötelezvényeknek, az adós15) Az 1930: XXXIV. t.-c. 4. §-a, amely osztályperben és örökösödési jogot tárgyazó perben a keresettel érvényesített jog értékét tette irányadóvá a pertárgy értékének megállapításában, továbbá a 24. és a 37. §., amely a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati érték fogalmát illesztette bele a perbe, az egyszerűbb falusi nép ügyeit jórészt kirekesztette a Kúria ítélkezésének köréből.