Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

132 amely nemcsak öröklési jogunknak a legderekasabb része volt, de át- meg átszőtte a magyar jog egész területét, megszűnt a magyar jognak legalább fele. Az úrbériség és a királyi adományrendszer eltörlésével a régi magyar jognak szintén hatalmas területei váltak fehér lapokká. Ez még nem lett volna baj. Az ürességet, a fehér lapokat az élet, a bírói gyakorlat lassan betöltötte volna; a reánk szakadt alkotmányellenes uralom azonban az 1852. évi novemberi ősiségi nyiltparanecsal az 1853. évi május hó 1. napjával hatályon kívül helyezte a magyar magánjognak még megmaradt részeit is és hatálybaléptette az osztrák polgári törvénykönyvet minden tartozékaival együtt. Ennél vakmerőbbet szinte elképzelni sem lehet! Egy tollvonással szinte egyik napról a másikra kidobni a nemzetnek kilenc évszázad alatt kialakult történelmi fejleményü jogát és helyébe ültetni egy attól merőben idegen jogrendszert, valóban minden képzeletet meghaladó vakmerőség volt! Még nyolc évvel utóbb is. az Országbírói Értekezletnek engesztelékenyebb hangulatában is elkeseredett kifakadások hangzottak el a bécsi kormánynak e miatt az erőszakos ténye miatt. Még az egyébként túlzottan óvatos s a kelleténél megfontoltabb Deák Ferenc is úgy nyilatkozott, hogy az oktrojirozott német jog gyűlöletessé lön még azokban a részeiben is, amelyeket talán magunk is vállaltunk volna, gyűlöletessé lőn a hatalománál fogva, amely azt ránk erőszakolta és a módjánál fogva, ahogyan azt tette.5) A szakadékot, amely a magyar élet és a német jog között megvolt, nem is sikerült áthidalnia az osztrák kormányzatnak, noha bőségesen hozott át osztrák és cseh kertészeket, hogy az új palántát ápolják és legfőbb gondozását is a királyi Kúria megszüntetésével a bécsi Oberster Gerichtshof-ra bízta. Széher Mihály ügyvéd, aki megalkuvást nem ismerő izzó hazafiságával az Országbírói Értekezletnek egyik kimagasló tagja volt, élénken tárta fel azt a tengernyi nehézséget, amely miatt a német jog a magyar talajban nem gyökeresedhetett meg. Annyit azonban ő is megengedett, hogy a nyolc év végén az októberi diploma a német jogot már valamiféle kerékvágásban találta.6) Szerény megítélésem szerint végzetes hiba volt, hogy az Országbírói Értekezlet nem foglalt el radikálisabb álláspontot a reánk erőszakolt idegen joggal szemben, mert túlzott megfontoltságával és türelmével nyitva hagyta a kapukat annak a befolyásnak, amely a következő évtizedekben aannyira kiforgatta a még megmaradt magyar jogot is sarkaiból és amely a mult század végén megalkotott magyar polgári törvénykönyv tervezetében tetőpontjára jutott. III. A jog egész területére kiterjedő szakadás megvilágítá5) U. u. II. k. 291. 1. 6) U. o. I. k. 28. 1.