Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Keletkezik-e igény a köztisztviselői illetmények foglalásmentességének megsértéséből?

116 .ségi adóstól, illetve a kezestől. (Lásd: Cst. 70. §.., illetve k. e. r. 98. §.)- " Kétségtelen, hogy ha a hitelező követelését a kezesen hajtotta be előbb, vigy ezáltal a kezes visszkereseti jogot szerez a kényszeregyességi adóssal szemben, mely visszkereseti jog terjedelmét azonban nem csupán a ke. rendelet 92. §-a szabályozza, hanem — bár elég homályos formában — a ke. rendelet 58. §-a is. A 92. §, kimondja az adós teljes mentesítését a kvóta kifzetése által, ami helyes és érthető, mert ezzel ellenkező intézkedés veszélyeztetné a ke. intézményében lefektetett szanálási célzatot. A ke. rendelet 58. §-a nem zárja ki, sőt megadja a visszkereset lehetőségét, azonban azt bizonyos korlátok és pedig a kényszeregyességi kvóta korlátai közé szorítja olyként, hogy az adóssal szemben csupán az a követelés érvényesíthető, amelyet a kezes már kifizetett (58. §. 1. bek.), vagy amelyet esetleg a jövőben kell kifizetnie a hitelezőnek (2. bek.) feltéve, hogy a hitelező nem érvényesíti a követelést az eljárás során. A k. e. rendelet tehát teljes határozottsággal küszöböli ki a hitelezői duplicitást és az 58. §. a 92. §-ban foglalt jogelv helyes figyelembevételével nem engedi meg, hogy a hitelező és a kezes egyidejűleg érvényesítse az adóssal szemben követelését, miután ez nem csupán a szanálási célzatot veszélyeztetné, hanem a szavazás, illetve a kényszeregyességi többség megállapítása szempontjából sem lenne kívánatos és célszerű. Az 58. §. helyes interpretációja és alkalmazási módja tehát az, hogy a kezes javára a visszkereseti jog csupán az egyességi kvóta terjedelmén belül biztosíttatik, vagyis a dr. Kuti által fel hozott példa esetén, amikor a hitelező 1.000 P-s követelése 500 P-s kezességgel van biztosítva, a kezest, ki kötelezettségének a hitelezővel szemben eleget tett, 50%-os egyesség esetén csupán akkor illetheti meg a visszkereseti jog a k. e. adóssal szemben, ha a kezes az egész 1.000 P-s tartozást a hitelezőnek kifzette és annak követelését ilyként megszerezte az adóssal szemben. Az 58. szerint azonban megilletné a visszkereseti jog a kezest az egész tartozásnak magához váltása nélkül, illetve csak az 500 P. kezességi összeg kifizetése esetében is akkor, ha az egyességi kvóta fenti példa esetében nem 50%, hanem pl. 60% lett volna, mert hiszen különben így a hitelező az adóstól 60%-ot. a kezestől 50%-ot. összesen tehát 110%-ot kapna és ezért ebben az esetben az 50%-os kezességi tartozás kiegyenlítésének igazolása után a kezes követelheti az adóstól, hogy az ő visszkereseti követeléséből olyan összegű részt honoráljon, amely az eredeti tartozás után fizetendő 10%-os egyességi kvótának megfelel. Ez lesz az a „megfelelő hányad", amelynek visszkereseti igénylésére a ke. rendelet 58. §-a a kezesnek jogot' és lehetőséget ad. Dr. Györjrv Ernő a Pester Lloyd f. é. január 1. számában megjelent cikkében inkább a kérdés anyagi jogi részével foglalkozik és végeredményben a méltánvos kármegosztás elvének alkalmazását tartja célszerűnek. Ezt a felfogást több okból nem tudom osztani.