Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Árúellátási szerződések

612 tető jogi felelősségben jelentkezik, hogy az adós ugyanakkor, mikor egész vagyonát egy hitelezője biztosítására kötötte le, olyan hiteleket vett igénybe, amelyekről az igénybevétel időpontjában 'tudnia kellett, hogy azokat lejáratkor honorálni nem fogja tudni. Kétségtelenül fennforog tehát ebben az esetben a hitelezési csalásnak, illetve hitelsértésnek minden kritériuma, aminek súlyos konzekvenciáitól az adós már azért sem mentesülhet, mert minden vagyona már előzetesen fedezetként lévén lekötve, még csak részleges gazdasági jóvátételt sem tud nyújtani a fedezetlen hitelezőknek a másik szerződő fél hozzájárulása nélkül. Nem kiselbb veszélyt rejt azonban magában ez a szerződéstipus a fedezett hitelt nyújtó hitelező szempontjából is abban az esetben, ha az adós fizetésképtelensége bekövetkezik. Kétségtelen ugyanis, hogy ebben az esetben az adós egész vagyonának lekötése ellenében hitelt nyújtó ihitelező annál is inkább felelős büntetőjogi szempontból a jóhiszeműen hitelező többi hitelezővel széniben, mert éppen a szerződésben kötött felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása folytán tudott, vagy pedig rendes felügyeleti gondosság mellett tudnia kellett volna az adós hiteligénybevételeiről más hitelezőiknél és a culpa in ínspiciendo et cmmittendo következményeinek megállapításán túlmenőleg egyenesen fraudulosusnaik kell tekinteni ebiben az esetben a fedezett hitelezőnek azt a magatartását is, hogy tűri, sőt igénybeveszi azt, hogy az adós az idegen hitelezőktől beszerzett áru értékesítéséből származó künnlevőségeket is neki biztosítékul lekösse. Ebben az esetben a szóibanforgó szerződés már valóban kizsákmányoló szerződésnek tekinthető, azonban nem a szerződő felek, hanem a fedezetlen hiteléket nyújtó hitelezők szempontjából. A fedezett hitelező szempontjából e szerződéstípus további veszélyeként az mutatkozik, hogy a fedezetlen hitelezők azt a körülményt, 'hogy a fizetésképtelen adós aktíváinak túlnyomórésze, vagy esetleg azok összessége biztosítékként átadatott a fedezett hitelezőnek, ki ezenfelül az adós üzletében olyan terjedelmű ellenőrzési és intézkedési jogot szerzett, amely az adós gazdasági önállóságát és cselekvőképességét nemcsak korlátozta, hanem tulaj donképen lényegében meg is szüntette, úgy interpretálják — és nem is alaptalanul —, hogy a fedezett hitelező tulaj donképen az adóssal, mint üzlettárs együttesen és egyetemlegesen felelős, sőt, ha a fenti ismérveik még tipikusabban jelentkeznek, az adós cégével tulaj doniképen azonos cégnek tekintendő, melyet az adóséval teljesen azonos fizetési, illetve kártérítési kötelezettség terhel, büntetőjogi szempontból pedig mint bűnsegéd, vagy mint tettestárs vonandó felelősségre. Igen gyakran fordul elő, hogy a most tárgyalt szerződéstipusokkal biztosított hitelezőt a többi hitelezők csendestársnak tekintik és nem érdektelen ennek a helyzetnek a vizsgálata a korlátolt felelősségű társaságokról szóló 1930. évi V. törvénycikk a csendestársaságra vonatkozó szakaszai szempontjából. Ha ugyanis a csendestársi jogviszony a tényállásiból konstruálható, akkor a törvény 119., 120. és 121. §§-ainiak egybeve-