Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A Pp. 413. §-a é s a perujítás

607 Mielőtt a joggyakorlat mai állásfoglalását ismertetném, röviden megemlíteni kívánom a két legújabb részvénytörvény: a német és a svájci idevágó szabályait. A német törvény 84. §-a (egyébként e vonatkozásban a HGB-vel összhangban) — a társasággal szemben állít fel kártérítési kötelezettséget. A társaság az igény keletkezése után öt évvel — és nem előbb — lemondhat arról, de csak közgyűlési határozattal és így is csak akkor, ha a lemondásnak ellenmondó kisebbség nem éri el a tőke egyötödét. A svájci új kötelmi jogi törvény 754. §-a megállapítja a kártérítési felelősséget úgy a társasággal, mint a részvényessel szemben. A közgyűlés felmentő határozata a részvényes vonatkozó keresetének a törvény 757. §-a szerint csak akkor állja útját, ha a részvényes a határozat mellett szavazott, vagy a részvényeket a felmentvényt követőleg annak ismeretében szerezte. Kiemelendő itt még, hogy amennyiben a részvényes oly kárt perel, amely őt közvetve, a társaságnak okozott kár útján éri, akkor a térítést csupán a társaság és nem a saját javára igényelheti. Legfelsőbb bíróságunk megadja a részvényesnek a közvetlen fellépés jogát kárának megtérítése iránt, függetlenül attól, hogy a részvénytársaság a jogot érvényesíti-e vagy sem, és függetlenül attól is, hogy mily kárról van szó, közvetlenül a részvényesnek okozottról, vagy olyanról, mely a részvényest csupán közvetve, a társaságnak okozott kár útján éri. Hivatkozom a Jogi Hirlap IX. kötetében 225. sz. alatt közölt esetre, mely szerint: „a károsult részvényes keresettel fellépni jogosult, de a részvénytársaságnak érdekében fel nem léphet; a rt. kártalanítására irányuló kereseti jog a részvényest meg nem illeti", (C. IV. 1517/1934.) és az 1140/1937. számú döntésre, mely szerint: „a vétkes igazgatósági tagok ellen közgyűlési határozat nélkül is, valamint közgyűlési felmentvény ellenére is saját jogán a károsult részvényes követelheti kárának megtérítését. Ebből folyóan, habár a károsult rt. érdekének képviseletében a részvényes fel nem léphet, az rt. javára marasztalást nem kérhet — azt a kárt, amely a rt. vagyonában az igazgatósági tag vétkes cselekménye, vagy mulasztása által bekövetkezett csökkenés folytán osztalékigényének és a részvény értékesítésére vonatkozó érdekeinek sérelmében közvetlenül a részvényesre hárult, a részvényes közgyűlési határozat nélkül isérvényesítheti." Legfelsőbb ítélőszékünknek e döntésekben megnyilvánuló álláspontjára az a szerény megjegyzésem, hogy az túlmegy de lege lata is a törvényi jogszabályok szabta kereteken. Ha a K. T. 189. és 192. szakaszainak szóhangzata nem is tesz különbséget, — annyi mégis kétségtelen, hogy a törvényalkotó a halmozódóan kettős felelősség veszélyének felidézését nem szándékolhatta.