Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

595 az eredeti teljes tartozást és nem annak a kényszeregyesség jóváhagyása után a kezes fizetése révén lecsökkentett összegét venni számítási alapul. (Pk. VII. 4381/1937.). A versenytörvény szempontjából közömbös, vájjon van-e a felperesnek iparigazolványa, mert a versenytörvényen alapuló kereseti jogot nem a formai jogosultság, hanem az ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások teljesítésével való tényleges foglalkozás adja meg. Lényegtelen az a körülmény is, hogy a felperes ;i maga cégszövegét jogosan használja-e. mert a versenyjog a vállalatot védi, a perindításra tehát a vállalat tényleges tulajdonosa vagy birtokosa jogosult. A kereshetőségi jog minden társtulajdonost külön is megillet. (P. IV. 3534/1937.). Dr. Vági József. A szolgálati szerződések semmisége és megtámadhatósága. Az alábbi gondolatmenetre a Kúriának egyik közelmúltban hozott ítélete szolgáltatott alapot (K. II. 1708/1937. J. H. XI. 904.). A tényállás szerint a munkavállaló felperes a munkaadó vasútvállalattal úgynevezett külön szerződést kötött, amely a törvényes rendelkezések értelmében (1914: XVII. t.-c. 2. §. b) pont és 53. IV. pont) megakadályozza a szolgálati viszonynak állandósítását és lehetővé teszi annak felmondássá/ váló megszüntetését. A szolgálati viszony a munkaadó felmondása folytán meg is szűnt, amivel szemben a munkavállaló igényekkel lépett fel és azt állította, hogy a különszerződést kényszerhelyzetben írta alá, de egyébként is e szerződési kikötés kizsákmányoló jellegénél fogra semmis. A Kúria a keresetet elutasította és arra hivatkozott, hogy felperes ..több mint 9 évig teljesített különszerződés mellett szolgálatot az alperes vasútnál, anélkül, hogy ez ellen kifogást tett volna. A szolgálati viszonyból folyó kölcsönös bizalom és hűség szabályaival pedig ellenkezik, hogy a munkavállaló ilyen hosszú ideig bizonytalanságban tartsa munkaadóját a tekintetben, hogy a vele megkötött szolgálati szerződést érvényesnek tekinti-e. avagy azt kizsákmányolónak tartja-e". Ez az ítéleti indokolás külső kifejezési módjában rendkívül hasonlít azokhoz a megokolásokhoz, amelyekkel a Kúria a szolgálati viszony megszűnéséből származó igényeket — a nyugdíjigényt kivéve — elutasítja akkor, ha azokat a szolgálati viszony